Fehérre meszelt házak és kék tetők, sziklás sziklák és varázslatos strandok: Szantorini egy képeskönyvbe illő sziget, amelyet évente mintegy 1,5 millió turista látogat meg. A csodálatos háttér mögött izgalmas történetek húzódnak meg, amelyeket a nyaralás során fedezhet fel. Íme néhány meglepő tény Szantoriniról.
Helyszín
A Szantorini-szigetcsoport az Égei-tenger déli részén, Krétától mintegy 120 kilométerre északra található, és a Kikládok, Görögország talán legnépszerűbb szigetcsoportjához tartozik. A legismertebbek Naxosz, Mykonos és természetesen Szantorini szigetei.
A Kikládok név „gyűrűs szigeteket” jelent, és az ókorból származik. Akkoriban a szigetcsoport szigeteit a szent Delos-sziget köré, azaz egy gyűrűbe számolták.
Szantorini szigetcsoport
A köznyelvben mindig Szantorini szigetéről beszélnek, de valójában egy szigetcsoportról van szó, amely a három szigetből, Thira, Thirasia és Aspronisi szigetből áll, amelyek kör alakban vannak elrendezve, középen pedig a Nea Kamei és Palea Kameni vulkanikus szigetek.
A Santorini-szigetcsoport teljes területe 96 négyzetkilométer, a partvonal hossza pedig alig 70 kilométer. Körülbelül 10 000 lakos él itt.
Tipp: Kirándulás a Profitis Iliashoz. Ha szeretsz túrázni és élvezni a panorámás kilátást, érdemes felmásznod a sziget legmagasabb hegyére. A Profitis Ilias 586 méter magas, és tetejéről a legjobb kilátás nyílik Szantorinire. A legtöbb nyaraló autóval megy fel, hiszen a csúcson lévő parkolótól a kilátóig csak pár perc telik el.
Thira
A Szantorini néven ismert fő sziget valójában a hivatalos Thira nevet viseli. A legenda szerint ez a kis Thirassia szigeten található Agia Irini templom miatt alakult így.
A velenceiek a XII. században „Santa Irini”-nek nevezték el a szigetet a mai Perissa közelében lévő, Szent Irénének szentelt ókeresztény bazilika után. Ebből lett később Szantorini. A modern Görögország megalapítása után a sziget visszanyerte régi nevét; a Santorini azonban továbbra is használatos.
Félelem és rettegés
Törökországban egykor teljesen más nevet használtak a szigetcsoportra. Amikor Szantoriniról volt szó, a „Degelmenik” kifejezést használták. Ez valami olyasmit jelent, mint: „Nem jövünk vissza”. Ennek oka az volt, hogy a törökök féltek a vulkántól.
Vulkanikus szigetek
A Kikládok szigetei körülbelül hárommillió évvel ezelőtt alakultak ki, amikor az afrikai lemez az égei-tengeri lemez alá csúszott. Ekkor a kéreg anyaga megolvadt, és egy vulkanikus szigetív alakult ki. A Szantorini-szigetcsoport ennek az úgynevezett kükládi ívnek a központi részén fekszik.
Ezért a szigetcsoportot impozáns, meredek partok és több méter magas, hirtelen a tengerbe zuhanó sziklák, sivatagszerű szárazföldi szakaszok és sötét lávapartok jellemzik.
Tipp: Séta Firából Imeroviglibe. Santorinin számos séta- és túraútvonal található, ahonnan hihetetlenül nagyszerű panoráma nyílik. Az egyik legszebb út Firából Imeroviglibe vezet. Az ösvény közvetlenül a vulkán kráterperemén vezet, kb. 2,5 kilométer hosszú és könnyen járható.
Minószi vulkánkitörés
Szantorinin emberi település nyomai már a neolitikum óta dokumentáltak. Az i. e. 2. évezredben a szigeteken élénk volt az élet – ez azonban megváltozott, amikor a vulkán kitört. Így a Földközi-tenger keleti részének nagy részét hamu és füst borította be.
Szantorini több évszázadon át lakatlan vagy alig lakott volt. Az úgynevezett minószi vulkánkitörés (más néven thérai vagy szantorini vulkánkitörés) a Kr. e. 17. vagy 16. században történt. Még ma is azt mondják, hogy a kitörés vezetett a krétai minószi kultúra pusztulásához.
Atlantisz
Atlantisz legendás birodalmáról számos elmélet létezik. A mitikus szigetországot először Platón görög filozófus említette és írta le az i. e. 4. század közepén.
Platon egy szigetállamról mesélt, amely 9600 évvel időszámítása előtt a tengerbe süllyedt. Állítólag a Szantorini vulkánkitörés ihlette Platónt Atlantisz mítoszának megírására.
A vad és a gyönyörű
Egyetlen görög sziget sem teljes egy jó adag görög mitológia nélkül: Szantorini esetében azt mondják, hogy Szantorini szigetét egy földdarabból teremtette, amelyet Eufémosz, Poszeidón fia dobott a tengerbe.
Pausanias, egy 2. századi görög szerző másképp látja. Vele együtt Therasz alapított egy spártai kolóniát, amelyet saját magáról nevezett el: Théra, „a vad”. Ezt megelőzően a szigetet föníciaiak lakták, akik Kalliste, „a legszebb” névvel illették.
Fátlan sziget
Elsőre furcsán hangzik, de Szantorinin nincsenek fák. Ez a szigetcsoport vulkanikus talajának köszönhető. A házak tetőszerkezetét ezért hordó boltozatok helyettesítik. Ezek az itt található habkőől készülnek, és szantorini földdel vannak összekötve.
A szantorini föld és a habkő bányászata a 19. század óta a sziget fő iparága. Az utolsó kőbánya 1990-ben zárta be kapuit.
Színkód
A türkiz és a kék szín mindenütt jelen van a Kikládokon. De nem ok nélkül választották őket: A régi legendák szerint ez a színkombináció állítólag elűzi a gonosz szellemeket.
A házak mind fehérre vannak festve – ez a szín hűvösen tartja a házakat a forró nyári hónapokban.
Szőlészet
Szantorini szigete Görögország egyik leghíresebb bortermelő vidéke. A vulkanikus talaj ideális feltételeket biztosít. Számos borász mintegy 1200 hektáron termeszt olyan híres szőlőfajtákat, mint az Assyrtiko.
Ha Szantorinin nyaralsz, mindenképpen foglalj le egy kóstolót. Mintegy tucatnyi borászat van, ahol megkóstolhatod a sziget borait.
Szantorini paradicsom
A különleges talajnak köszönhetően a paradicsom is mindig is otthon érezte magát Szantorinin, és már régóta nyomot hagyott a szigeteken. A szantorini paradicsomot először 1818-ban vetette el egy keresztény szerzetes. Ez egy koktélszerű paradicsom.
Az 1980-as évekig a paradicsom kereskedelmi célú termesztése még elterjedt volt, és ketchupként vagy befőttként is feldolgozták. Ma már csak egy kis gazdaság maradt meg.
