Aki már töltött tengerparti nyaralást Olaszországban, az ismeri a képet: napozóágyak és napernyők ezrei sorakoznak a kilométeres strandokon, amelyek színük szerint különböző strandszakaszokra vannak felosztva, és mindegyiket más-más tulajdonos üzemelteti. Olaszországban közel 30 000 ilyen úgynevezett „stabilimenti balneari” van, és az üzemeltetők egy vagyont keresnek a napernyők és napozóágyak bérbeadásával. Most azonban alapvető törvényi változás előtt állnak.
Ha valaki Olaszországban strandolni szeretne, gyakran fizetnie kell a napozóágyakért és a napernyőkért. Ennek oka, hogy a több ezer kilométernyi tengerpart több mint 50 százalékát „stabilimenti balneari” foglalja el. Az üzemeltetők számára ez jövedelmező üzlet: a német Tagesspiegel beszámolója szerint a fizetős strandok évente mintegy 15 milliárd euró bevételt hoznak. A strandszakaszok gyakran egyes családok tulajdonában vannak, és 300 000 embernek van ott munkája a fürdőszezonban.
A fizetős strandok egy része évtizedek óta ugyanabban a kézben van. A pletykák szerint ebben a maffiának is van egy nem elhanyagolható része.
Az üzemeltetőknek eddig nem kellett aggódniuk az új koncessziók miatt. De ez hamarosan megváltozik. Ennek hátterében az EU által 2006-ban elfogadott Bolkestein-irányelv áll, amelynek célja a közszolgáltatások liberalizálása és megnyitása a magánszolgáltatók előtt. Olaszországban azonban évekig egyetlen politikus sem merte alkalmazni ezt az irányelvet a fizetős strandokra – írja többek között a Tiscali News olasz hírportál. Az üzemeltetők engedélyeit egyszerűen újra és újra meghosszabbították.
Olaszország korábbi kormánya, az akkori miniszterelnök, Mario Draghi vezetésével 2022 elején lépett először ebben a kérdésben. Egy új törvény előírta, hogy 2024. január 1-jétől újra ki kell írni a közel 30 ezer strandszakaszra vonatkozó összes koncessziót. Tehát aki tovább akarja üzemeltetni a strandfürdőjét, annak újra kell pályáznia, és versenyeznie kell a többi pályázóval. És akár egy másik uniós országból is érkezhetnek.
Giorgia Meloni, Draghi utódja a hivatalban, a jobboldali nacionalista és populista Fratelli d’Italia párt vezetője azonban ismét visszalépett. Draghi törvényét közel 30 000 vállalat első „kisajátítási aktusának” nevezte. Miután 2022 októberében hivatalba lépett, újabb egy évvel elhalasztotta a törvény végrehajtását.
Az EU azonban továbbra is kitart, és ragaszkodik ahhoz, hogy az engedélyeket már 2024-ben újra kiadják.
Mivel az idő fogytán van, az olasz kormány most egy „trükköt” vetett be – írja az ADG informa olasz hírügynökség. Eszerint az összes koncesszióval rendelkező strandot újra kell mérni és feltérképezni a szabad strandszakaszokkal együtt. A cél az, hogy bebizonyítsák az EU-nak, hogy Olaszország nem egy olyan ország, ahol nincsenek szabad strandok. A hírügynökség szerint a kormány azt állítja, hogy „a jelenség csak az olasz partvidék bizonyos területein van jelen”. A Süddeutsche Zeitung úgy véli, hogy ezután esetleg új fürdőket lehetne engedélyezni a még szabad strandokon. „Ezeket versenyeztetni lehetne, hogy ne kelljen túlságosan megkínozni a régi engedélyeseket. Ez aztán a szabadstrandok szerelmeseit és esetleg a természetvédelmet is érintené” – írja a lap.
Mindenesetre a fizetős strandok üzemeltetői körében nagy az aggodalom, hogy 2023 után elveszíthetik engedélyeiket és ezzel biztos bevételeiket. „Az emberek folyamatosan azt mondják, hogy a strandok üzemeltetői nem akarnak szembenézni a versennyel” – mondta Mauro Vanni, egy rimini fizetős strand tulajdonosa és a Bagnini szövetkezet elnöke az ntv hírcsatornának. „De ez nem igaz. Elegünk van abból, hogy évek óta bizonytalanságban élünk. Amit kérünk, az egy olyan törvény, amely garantálja számunkra, hogy ha nem kapjuk meg újra a koncessziót, visszakapjuk az évek során befektetett pénzünket” – folytatta Vanni.
Alessandro Berton, az Unionmare Veneto egyesület elnöke, aki egyben a jesolói, az eracleai és a velencei Lidó fizetős strandok tulajdonosa is, szintén egyértelmű szavakkal fordult az ntv-hez: „A strand az államé, de a lido magáncég.”