Szantorini lakosai a hagyományos húsvéti körmenetet számtalan apró lángocskát követve járják végig. Ez a romantikus látvány felejthetetlenné emlék a szerencsés látogató számára.
A húsvét Görögországban az ortodox liturgikus év egyik legfontosabb ünnepe, még a karácsony is a második helyre szorul a húsvét után.
Szantorinin a húsvéti ünnepségek központja a festői Pyrgos falu.
Szantorinin húsvétkor hagyomány az Epitáfium ösvényének végigjárása. A körmenet a pyrgosi Szűz Mária-templom lépcsőjénél kezdődik, és több ezer ember követi a szűk utcákon.
A körmenet útját számtalan apró lángocska világítja meg. A színes házak tetejére felkapaszkodva a pyrgosi fiatalok több ezer konzervdobozt helyeznek el, és meggyújtják őket.
Messziről nézve, olyan mintha Pyrgos is világítana az éjszakai égbolton, ez a romantikus látvány felejthetetlenné teszi a látogatást a szerencsés vendégek számára.
Ortodox húsvét
Az ortodoxok a Julianus-naptár szerint tartják az ünnepet, amely az első tavaszi teliholdat követő első vasárnapra esik. A Julianus-naptár szerint a tavasz nem március 21-én, hanem a Nyugaton meghonosodott Gergely-naptárhoz képest 13 nappal később kezdődik.
A keleti egyházi hagyományoknak megfelelően az ortodox keresztények nagyobb pompával ünneplik meg a húsvétot, úgy, ahogyan a nyugati keresztények karácsonykor ünnepelnek.
Nagycsütörtökön celebrálják az ortodoxok egyik leghosszabb – csaknem négy órát tartó – szentmiséjét. Nagypénteken körmenetben vonulnak végig az utcákon. Húsvét idején még azok is elmennek templomba, akik különben az ortodoxiát puszta hagyománynak tartják.
A szigorúan vallásosak negyven nappal húsvét előtt kezdenek el böjtölni, a többség azonban csak nagyhéten tartja a böjtöt úgy, hogy a hét első három napján nem fogyaszt húst. Nagycsütörtöktől azután a legtöbb görög és ciprusi ortodox már olajat sem fogyaszt.
Nagypénteken pedig országszerte jóformán semmi nem kerül az asztalra, aminek bármi köze lenne az élvezetekhez.
Nagyszombaton éjfélkor Krisztus feltámadását ünneplik az ortodox templomokban. Nagyszombaton készítik el az asszonyok a húsvéti bárány belsőségeiből főzött, keleti fűszerekkel ízesített levest, miközben a férfiak szakszerűen nyársra húzzák a leölt bárányokat. A gyermekeket megajándékozzák ilyenkor – a keresztszülők új cipőt vesznek nekik és nem maradhat el a húsvéti gyertya sem.
Éjfélkor kivétel nélkül minden ortodox görög elmegy az éjféli misére, amelyet a szabad ég alatt mondanak – bármilyen legyen is az idő. A szent húsvéti tüzet repülőgép hozza egyenesen Jeruzsálemből és rendőri kísérettel érkezik minden városba, minden községbe. Miután elhangzott a pópa ajkáról a „Feltámadt Krisztus” köszöntés, a hívek ennél a tűznél gyújtják meg húsvéti gyertyáikat, amelyekről majd egy éven át a házioltár előtt égő olajmécsest lángra lobbantják.
Végül a húsvét vasárnap valóságos kulináris „orgiát” hoz: nyárson sült bárányhúst esznek és vörös bort isznak hozzá. Minden arra járó idegent megvendégelnek, mert az évnek azon a napján senki sem maradhat magára.
Az ortodox hagyomány is ismeri a húsvéti tojást. Ellentétben azonban a Nyugattal, nem rejtik el a tojásokat, hogy gyermekek megkeressék őket, hanem koccintanak velük. A többnyire pirosra festett, keményre főzött húsvéti tojások ott sorakoznak a terített asztalokon. A tojás lekerekített felének „hátsó”, a hegyes felének „orr” a neve. Orr az orral, hátsó a hátsóval koccint, s akinek ép marad a tojása, az a néphit szerint szerencsés lesz. Ajánlatos azonban óvatosnak lenni, mert csalók is akadnak, akik fából készült festett tojásokat csempésznek az asztalokra, hogy ők vihessék el a pálmát.
