szerkeszto-admin Az Antarktisz, Kenya és Tanzánia szavannái, a chilei Patagónia, a Galapagosz-szigetek, az Ausztrália csendes-óceáni partjainál fekvő korallszigetek, az Amazonas perui szakaszán található, Manui Rezervátum és Madagaszkár lenne az utolsó hét földi paradicsom, legalábbis az állatvilág szempontjából. Ez azoknak a környezetvédő szakembereknek a véleménye, szerint, akiket a spanyol El País kérdezett meg a témában.
Az Antarktiszt így írta le az El País: „A felfedezők és a kalandvágyók mitikus világa, a hatodik, fehér földrész, az egyetlen, amely szűzen maradt. Fél évszázada nemzetközi megállapodások sora védi, amelyek csak a tudományos kutatást teszik lehetővé a területén. Tizennégy millió négyzetkilométernyi, törékeny földterület, bálnák, fókák és pingvinek hazája, amelyen csak zuzmók, mohák és algák élnek. Alapvető az egész föld éghajlatának egyensúlya szempontjából, és az összes óceánokat ellátja tápanyagokkal. Bár területének 95 százalékát örök jég és hó fedi, és az átlaghőmérséklet mínusz 58 fok, a föld egyik legproduktívabb ökoszisztémája, a mikroszkopikus planktonok egyetlen termelője”.
A Kenya és Tanzánia területén található, kelet-afrikai szavannát „végtelen alföldnek” nevezte a lap, amely idézte az egyik legnevesebb spanyol környezetvédő, Joaquín Araújo szavait: „a kelet-afrikai szavanna természetvédelmi parkjai területén található állatok – a gazellák, a zebrák, a gnúk, az elefántok, a rinocéroszok, az antilopok – vonulása valóságos áradás”. Az El País kiemelte, hogy a föld egyetlen más területén sem él ilyen mennyiségű állat, oroszlán, hiéna, leopárd, strucc és krokodil. A lap megjegyezte, hogy az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb méreteket öltő turizmus és vadászat veszélyezteti a környék biológiai egyensúlyát.
A chilei Patagónia területén található Andok hegysége a lapnak nyilatkozó szakemberek szerint a föld legszebb, leglátványosabb vidéke, amely az utóbbi években túlságosan is divatba jött a síelők, az alpinisták és a kirándulók körében. Elsősorban madarakban gazdag, itt él mitikus kondorkeselyű is. Patagónia rendkívül változatos vidék: gleccserek, magas hegyek, erdők, tundrák és tavak találhatók a területén.
A Csendes-óceánban, Ecuador partjai közelében fekvő Galapagosz-szigetek együttese arról híres, hogy az itteni állat- és növényvilág sajátosságai alapján született meg Darwin fejlődéselmélete. A vulkanikus szigetvilág egy őshonos óriásteknősről kapta a nevét. Másik őshonos állata az iguána, de vannak kormoránok, pingvinek és tengeri farkasok is. Az itt élő állatok nem félnek az embertől, nem menekülnek előle, hanem kíváncsian a közelébe mennek.
Az Ausztrália keleti partjainál, a Csendes-óceánban található korallzátony mintegy 3000 kis szigetből áll, amelyek összesen 2000 négyzetkilométernyi területet foglalnak el. Állat és növényviláguk rendkívül gazdag: 1500 fajta halból, 4000 fajta puhatestűből és 400 fajta korallból áll. Nagyon gazdag teknősfajtákban és madarakban is. Jesús Casas környezetvédő szakember így írta le a szigetvilágot:
„Ezeken az élő kőkatedrálisokból álló szigeteken a föld minden létező színe megtalálható. Magukban foglalják a világ legszebb álmait és legismeretlenebb lényeit”.
A zátonyokat mostanában a tenger fokozódó szennyezettsége, a halászat túlzott fejlődése és egy környezetidegen tengeri csillag megtelepedése fenyegeti.
Az Amazonas vidékének legszebb területe a szakemberek szerint a Peruban, Cuzcótól 100 kilométerre nyugatra található, 2 millió hektáros Manui Rezervátum. A természetvédelmi területen 1000 féle madárfaj él: vagyis a földön található összes fajta mintegy 10 százaléka. A leghíresebb az óriáspapagáj. További őshonos állatfajták az óriásnutria, a piranya, az ocelot, a hangyászsün, a kajmán, 13 különböző majomfajta és mintegy százféle denevér.
„Madagaszkár a föld egyik legkülönösebb szigete, mivel saját fejlődését követte. Leghíresebb állata a lemúr, de ezen kívül több mint 100 fajta madár él itt, kaméleonok, tengeri sünök, pillangók és pókok: méghozzá olyan fajták, amelyek a föld más részein nem találhatóak meg. Állatvilága egyedülálló és különös. A világ e részén az élővilág külön úton fejlődött, hiszen a sziget több mint 100 millió éve vált le Afrikáról” – fejezte be a hét utolsó földi paradicsom bemutatását az El País.
