szerkeszto-admin Andalúzia „nappartja”, a vad Costa Brava vagy Galícia „halálpartja”: Spanyolország partjai néha különös neveket viselnek. Az idegenforgalomnak gyakran van része ebben – de nem mindig.
Andalúzia széles mediterrán tengerpartjaitól a sziklás Costa Braván át az Atlanti-óceán magasan északon fekvő zöld fjordjaiig: csak a spanyol szárazföldön több mint 4000 kilométernyi tengerpart található. A legtöbb spanyolországi tengerpartnak turisztikai fantázianeve van. Áttekintés északról keletről délre.
Galícia viharos „halálos partja”
Costa da Morte
A Spanyolország északnyugati részén fekvő Galíciában a zord Atlanti-óceán formálja a lapos, erdős, sziklás partvidéket. Újra és újra megszakítják a púderfehér homokos strandok. Az elárasztott folyóvölgyek által alkotott öblök mélyen bevágódtak a szárazföldbe.
Ezért nevezték el a közvetlenül Portugália fölötti legnyugatibb részt Rias Baixasnak (alsó torkolatok), az északi részt pedig Rias Altasnak (felső torkolatok). Az ottani fjordokban több ezer kagylótelep található. Spanyolország legendás Costa da Morte-je a két Rias-part között terül el: Galícia „halálos partja”.
Nevét a 18. és 19. században bekövetkezett számtalan hajótörés miatt kapta. 2002-ben a „Prestige” olajszállító tartályhajó itt tört össze, és pusztító olajszennyezést okozott.
A heves viharok, amelyek a forgalmas tengeri útvonalon a hajókat többször is a part menti szigetekre és zátonyokra sodorták, már a rómaiakat is aggasztották. Ezért építették a Herkules világítótornyot Coruñában a 2. század elején, hogy biztosítsák a római kereskedelmi útvonalat az ókori Britanniával.
A „Halálos part” elnevezés azonban a britektől származik, akik miatt sok kereskedelmi hajó borult fel a veszélyes partszakaszon. A név először egy 1907-es angol tengeri térképen jelent meg. A tengerpart a Finisterre-foktól, a középkori világ végétől egészen Malpicáig húzódik.
Észak-Spanyolország partjai
Baszkföld
Galícia északi partvidéki szomszédai kevésbé voltak kreatívak a partvidékük elnevezésében. Asztúria 1969-től kezdődően marketing szempontból is megpróbálta megkülönböztetni magát a száraz mediterrán régiótól. És a turisták figyelmét a „Zöld part” (Costa Verde) címkével igyekezett felhívni.
A gyönyörű homokos strandok egy képeskönyvbe illő, zöld dombokkal övezett tájba ágyazódnak. A Costa Verde csúcspontjai a Llanes és Pendueles között található híres tengeri gejzírek, amelyek óhatatlanul Izlandra emlékeztetnek.
A Costa de Cantabria leleményessége meglehetősen korlátozott volt. A baszkok is egyszerűen Costa Vascának, azaz baszk partnak nevezték a Kantábriai-tenger partvidékét.
Mégis vannak itt emblematikus helyek: a San Sebastián-i Kagyló-öblöt Spanyolország legszebb városi strandjának tartják. Zumaia és Deba között pedig olyan bizarr sziklák és sziklaalakzatok dominálnak, hogy a partvidék szolgált a „Trónok harca” című rendkívül sikeres fantasy-sorozat forgatási helyszínéül.
Katalónia vadregényes és romantikus Costa Brava
Katalónia „vad tengerpartja”, a Costa Brava közvetlenül a francia határ mögött kezdődik. Meredek sziklák, homokos strandok és részben középkori tengerparti falvak, mint Calella de Palafrugell, Tossa de Mar vagy Cadaqués jellemzik a Földközi-tenger ezen szakaszát.
A legtöbb fiatal nyaraló a Costa Bravát inkább Lloret de Mar bulifellegvára miatt ismeri. De az olyan művészeket, költőket és írókat, mint Marc Chagall, Picasso és Rusiñol már akkor is lenyűgözte a vadregényes tengerpart. Salvador Dalí festőművész, aki szürrealista remekműveiben megörökítette a szokatlan sziklaalakzatokat, szintén a Cap de Creuson, a spanyol szárazföld legkeletibb pontján fekvő Portlligat halászfaluban élt.
De a környékről származó Ferran Agulló író volt az, aki 1908-ban a „La Veu de Catalunya” című folyóiratban először nevezte el a Barcelonától északra fekvő, közel 200 kilométer hosszú partszakaszt Costa Bravának. 1965-ben, az idegenforgalom növekedésével a nevet hivatalos megnevezésként és márkajelzésként is használták.
Spanyolország „Aranypartja
Tarragona
Barcelonától délre terül el a Costa Dorada, Spanyolország „aranypartja”. A hosszú strandok aranyszínű homokja a név eredete is, amelyet először 1958-ban használt egy turisztikai szolgáltató a régiót reklámozó brosúrában.
Tarragona tengerparti városa római kori városfalai és amfiteátrumai vonzzák a látogatókat. Délen található az Ebro-delta természet- és madárvédelmi területe. A legtöbb látogatót azonban a Port Aventura és a Ferrari Land vidámparkok vonzzák.
Valencia „A narancsvirágok partja”
Peñiscola
Micsoda név: Costa del Azahar, a „Narancsvirágok partja”. Természetesen a valenciai idegenforgalmi hivatal marketingstratégáinak itt könnyű dolguk volt. A Valencia és Denia közötti tengerparti szakasz hegyvidéki hátországa Spanyolország fő narancstermelője.
Valencia tengerparti metropolisza mellett a középkori erőddel rendelkező Peñiscola szép tengerparti falucska is a régió üdülőmágnesének számít.
Costa Blanca: fehér, zsúfolt, beépített
Benidorm
Nem világos, honnan származik a Costa Blanca név. Mindenesetre a „fehér part” nem a strandok színe miatt kapta ezt a nevet. Inkább a sok faluban található hófehér házak miatt. Egy másik elmélet szerint a British Airways találta ki a szlogent 1957-ben, hogy eladja a Benidormba tartó járatokat.
A strandok itt grandiózusak és hosszúak, de nagyon zsúfoltak és beépítettek is.
A legtöbb tengerparti város számos fesztivált és pezsgő éjszakai életet kínál a tánctól a finom ételekig. Mint Valencia legtöbb részén, a hagyományos ételek alapja a hal és a rizs, beleértve a helyben fogott szardíniát, garnélarákot és szardellát.
Costa Cálida: a Melegpart
Mar Menor
Délebbre, a Murcia tartományban található Costa Cálida partján Dél-Spanyolország egyik különösen forró és száraz tengerparti régiójában találjuk magunkat. A terület nem csak a 18 fokos éves átlaghőmérséklet miatt kapta a „Melegpart” nevet. A víz egész évben öt fokkal melegebb, mint a többi mediterrán strandon.
A régió nevezetességei közé tartozik Cartagena, amelyet érdemes meglátogatni, valamint Európa legnagyobb sósvízi lagúnája, a Mar Menor.
Costa de Almeria: a sivatag partja
Cabo de Gata
A Costa de Almería viszont most az egyszer nem az idegenforgalmi hatóságok által kitalált mesterséges névvel rendelkezik. Ehelyett az egyik legérintetlenebb partszakasza van, különösen a Cabo de Gata Természetvédelmi Parkban. Dűnék, sztyeppék és kaktuszmezők jellemzik a természetes strandokat. A közelben található Európa egyetlen sivataga.
Sergio Leone ott, a Tabernas-sivatagban forgatta spagettiwesternjeit. Sean Connery a „Soha ne mondd, hogy soha” című filmben James Bond titkos ügynökként, Arnold Schwarzenegger pedig a „Conan, a barbár” című filmben harcolt a Mónsul sivatagi strandján.
A Trópusi partvidék
Malaga
Costa Tropical – ezzel a névvel a turisztikai stratégák persze kicsit túloztak. Mindazonáltal Granada partvidéke a Sierra Nevada és a Földközi-tenger között valóban szubtrópusi mikroklímával rendelkezik. Az olyan gyümölcsök, mint az ananász, a papaya, a banán, a mangó és az avokádó itt jól fejlődnek. A tengerparton olyan élénk tengerparti falvak találhatók, mint Calahonda, Almuñécar vagy Salobreña. Az olyan kis öblök, mint a Cala Rijana kristálytiszta vízzel csábítanak.
Granada „trópusi partja” mindig is a szomszédos Costa del Sol világhírű strandjainak árnyékában volt. Pedig eredetileg maga is a „nappart” része volt. Az Almeríában élő osztrák szállodatulajdonos, Rodolfo Lussnigg volt az, aki 1928-ban először Costa del Sol néven akarta turistákat csalogatni az Almería és Gibraltár közötti földközi-tengeri partvidékre. A név mögött évi 320 napos napsütés állt.
Az 1960-as évektől kezdve azonban elsősorban Málaga, Marbella, Torremolinos, Estepona és Nerja környéke vonzotta a turisták tömegeit. És így vált nemzetközileg a „nappart” kifejezéssel összekapcsolhatóvá. Így körülbelül 30 évvel ezelőtt a Granada partján fekvő közösségek úgy döntöttek, hogy a Costa Tropical nevet adják maguknak.
A Fény partja
Cádiz
Andalúzia Atlanti-óceán partját Gibraltártól a portugál határig ugyanannyi napfény éri, mint a Földközi-tenger „nappartján”. De mivel ez a kifejezés már foglalt volt, egyszerűen Costa de la Luznak hívták. A „Fény partja” Spanyolország leghosszabb, legszebb és érintetlen homokos strandjaival büszkélkedhet.
Újra és újra megszakítják őket festői, fehérre meszelt tengerparti városok, mint Conil de la Frontera vagy Tarifa. Tarifa környéke világhírű szörfözési hotspot. Itt a Gibraltári-szoroson keresztül mindig hullámokat korbácsol a szél. Afrika és Marokkó mindössze 13 kilométerre van.
Keletebbre található Cádiz, Spanyolország legrégebbi városa és a híres Doñada természetvédelmi park. A Huelva melletti La Rábida kolostorban Kolumbusz tudtán kívül előkészítette Amerika felfedezését. A kilométernyi érintetlen homokos strandok azóta aligha változtak sokat.
