Tavaly ezek a tengerpartok voltak a legnépszerűbbek Horvátországban

2023. január 2.

Szerző: MTI / Fotó: Zlatni Rat (c) flickr/dronepicr

Horvátországban 18,9 millió turista nyaralt 2022-ben.

Tavaly 18,9 millió turista látogatott Horvátországba és 104,8 millió vendégéjszakát töltöttek el, a vendégek száma 37 százalékkal, a vendégéjszakáké 25 százalékkal volt több az előző évinél – közölte hétfőn a horvát turisztikai minisztérium, az általa elindított eVisitor rendszer adatai alapján.

A látogatók száma 9 százalékkal, a vendégéjszakák száma négy százalékkal marad el a 2019-es, pandémia előtti rekordév adataitól.

A legtöbb vendégéjszakát a németek töltötték el (24,9 millió), őket a szlovénok (10,1 millió), az osztrákok (8,2 millió), a lengyelek (6,7 millió), a csehek (6 millió), az olaszok (4,2), a britek (3,7), a szlovákok és hollandok követték (egyaránt 3,3 millió).

A legtöbb turistaéjszakát Isztriában (29,5 millió), Split-Dalmácia megyében (19,5 millió), a Tengermellék-fennsík megyében (18,3 millió), Zára megyében (14,9 millió), Dubrovnik-Neretva megyében (8 millió) és Sibenik-Knin megyében (6,8 millió) realizálták. A városok közül a legtöbb látogatót Rovinj (4,2 millió), Dubrovnik (3,8 millió) Porec (3,4 millió) és Split (3,1 millió) fogadta.

Nikolina Brnjac turisztikai miniszter a sajtónak úgy nyilatkozott: azzal, hogy Horvátország csatlakozott a schengeni és euróövezethez, a turizmus még versenyképesebb ágazattá válik, ezért optimistán állnak a 2023-as évhez.

Kiemelte: a Horvát Nemzeti Bank adatai alapján a tavalyi év első kilenc hónapjában a külföldi vendégektől származó bevételek elérték a 11 milliárd 641 millió eurót, ami 43 százalékos növekedés 2021 ugyanezen időszakához képest. 2019 első kilenc hónapjához képest pedig 2 milliárd 206 millió euróval, azaz 23 százalékkal nőttek a külföldi turistákból származó bevételek 2022 ugyanezen időszakában – tette hozzá.

A tárcavezető megköszönte a turisztikai szektornak azt az együttműködést, amellyel – mint mondta – már harmadik éve az egyik legjobb eredményt érték el a mediterrán térségben.

 

Horvátország január elsején csatlakozott az euróövezethez és schengeni térséghez

Horvátország január elsején huszadik országként csatlakozott az euróövezethez, valamint a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik.

Az eurót használó uniós tagállamok tanácsa, az eurócsoport június közepén állapodott meg arról, hogy Horvátország az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételnek megfelel. 2022 végéig lezárult az a folyamat, amelynek eredményeképp Horvátország január elsején az euróövezet tagjává vált.

A tagországok pénzügyminiszerei megállapították azt az árfolyamot, amelynek alapján a kuna euróvá konvertálódik. Az Ecofin az euró és a horvát kuna közötti átváltási árfolyamot 1 euróra vetítve 7,53450 kunában határozza meg. Ez megfelel a kuna jelenlegi középárfolyamának az árfolyam-mechanizmusban (ERM 2).

Horvátországban az árakat szeptember 5-étől kunában és euróban is ki kell írni. Az árak kettős kijelzése 2023 végéig marad érvényben. A kunát – az euró hivatalos bevezetésének időpontjától – költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.

Az Európai Bizottság november közepén állapította meg, hogy Horvátország készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli szabad uniós mozgást biztosító schengeni övezetnek.

A schengeni térségen belül az emberek a határokon ellenőrzés nélkül kelhetnek át és utazhatnak az egyik országból a másikba.

A schengeni térség 1985-ben öt uniós ország – Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg – közötti kormányközi megállapodás révén jött létre. A jelenleg 26 tagú schengeni övezetnek Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország és Románia kivételével minden uniós tagállam, valamint Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a tagja.

Ez is érdekelhet

Legfrissebb hírek