Home Zöldpart Megmenekülhetnek a kúpos fókák Helgolandon
Szerző: Vízpartok / Fotó: Kúpos fókák Helgolandon (c) flickr/Thomas Haeusler

A Német Természetvédelmi Alapítvány szerint a kúpos fókákra a 20. század közepéig vadásztak az emberek. Németország legnagyobb szabadon élő ragadozói hosszú időre eltűntek a német partokról.

Az 1980-as évek óta Amrum, Juist, Norderney, Borkum és a Helgoland dűnéinél újra megjelentek a kolóniák. A szaporulat növekedése valószínűleg a természetvédelem sikerességének köszönhető.

A kúpos fókák szaporodási időszaka Helgolandon novembertől januárig tart. A fókákkal ellentétben, amelyek születésük után azonnal úszni kezdenek, a kúpos fókák életük első heteit a szárazföldön töltik.

Az állatok számát már nem naponta számolják, mint a korábbi években – magyarázta Rebecca Ballstaedt, a jordsandi egyesület munkatársa a dpa-nak.

A közvetlenül a tengerparton végzett számolások nem veszélytelenek, mert a nőstény állatok védik a kicsinyeiket, és a hímek is agresszívek a párzási időszakban. Az állatok számát rendszeres számláló repülések segítségével rögzítik. 2021/2022-ben összesen 679 kúpos fóka-szülést regisztráltak a helgolandi dűnéken.

 

A kúpos fókák (Halichoerus grypus) Grönland és Kanada keleti partjainál, Izland, a Brit-szigetek, a Balti-tenger és Észak-Európa partjainál élnek.

A hím hossza 3,5 méter, a nőstény 2,5 méter. A bika testtömege 315 kilogramm, a tehéné 200 kilogramm. A kúpos fókára jellemző a megnyúlt arcorr, így feje tipikusan kúp alakú. Ez különösen a hím esetében más fókáéval össze nem téveszthető fejprofilt kölcsönöz az állatnak. A felnőtt hímek bundájának színe sötét alapon szabálytalan világos foltozottságot mutat. Esetenként a fülkagylók körül kifejezett dudorodás látható, és a faj tetején egy világosabb mező alakul ki. A nőstény szőrzetét világos alapon többnyire kisebb sötét foltok tarkítják, ezért a hímnél jóval világosabbnak látszik. Az újszülöttek fehéres-bézs színűek. A szem elég nagy a jó látáshoz, mégsem létfontosságú. Az orr a zsákmány kiszimatolására szolgál. A bajuszserték a legkisebb rezdülést is érzékelik.

A kúpos fókák a vadászatnál valószínűleg hasonló visszhanglokációs rendszert használnak, mint a delfinek. Pofájuk és bajuszszőreik meglehetősen érzékenyek: az üldöző fóka érzékeli az előle menekülő zsákmányállatok által kiváltott vízrezdüléseket. Amint a kúpos fóka felfedez egy halat, üldözőbe veszi, és mivel fürge, el is kapja. A szárazföldön egészen jól mozognak, és a meredek sziklák leküzdése sem kerül nagy fáradságukba.

A fóka vérének hemoglobin – tartalma magas, az állat akár húsz percig is képes a víz alatt tartózkodni. Vadászterülete több mint 100 méter mélységre terjed.

A kúpos fóka meglehetősen harapós kedvű állat. Ha a fókavadászok sarokba szorítják, főleg a hím nagy hevességgel rájuk támad, és veszélyes ellenféllé válik, mivel fogazata igen erős.

Kövess minket!