A csendes-óceáni Kiribati Köztársaság lakosai elsőként bontják ki a pezsgős palackokat és emelik poharukat az újévre.
Az első: Kiribati
1995 óta Kiribati egyik szigetén, Kiritimatiban köszöntik a világon először az új évet. A nemzetközi dátumválasztó vonalat jelentő 180. hosszúsági foktól kissé keletre fekvő szigetet ekkor foglalták bele a greenwichi középidő plusz 14 órás idősávjába.
Kiribati 32 atollból álló szigetcsoport a Csendes-óceánban, mintegy 4500 kilométer hosszan húzódik az Egyenlítő mentén. Tényleges szárazföldi területe mindössze 810,5 négyzetkilométer, és csak 21 lakott az országot alkotó 32 korallszigetből. Az alig több mint százezer lakost számláló állam fővárosa Tarawa szigetén található, amely egyben a legnépesebb sziget is.
A főváros Tarawa, a korallzátonyoktól körbefont szigetcsoport, amelynek szigetei között, akár Velencében, csak csónakkal lehet közlekedni. A kormányzati épületeknek a Bairiki sziget ad otthont. Hivatalos pénze az ausztrál dollár, hivatalos nyelve a kiribati és az angol.
Kiribatin elsöprő többségükben mikronézek élnek, kókusztermesztésből és halászatból, valamint halászati jogok bérbeadásából. A termőföld és a vízkészlet szűkös, a korábbi foszfátbányák már 1979-ben kimerültek, de az abból származó bevételek egy részét külön pénzügyi alapban gyűjtötték össze a jövő nemzedékei számára. Az ország – kivált egyedülálló élővilágának köszönhetően – jelentős bevételre tesz szert a turizmusból is.
Kiribati a globális felmelegedés miatt veszélyeztetett helyzetben van. Két szigete, Tebua Terawa és Abanueba az óceán szintjének emelkedése miatt már 1999-ben eltűnt. Az országban egyre fenyegetőbb az édesvízhiány. A szigeteken nincsenek folyórendszerek, egyetlen édesvízforrásuk a talaj víztároló rétege, s éppen ezt fenyegeti az óceán emelkedő szintje.
A szigetország lakói a klímaváltozás által leginkább fenyegetett népek közé tartoznak, tudósok előrejelzései szerint a szigetek egy része – a felmelegedés miatti várható vízszint-emelkedés következtében – néhány évtizeden belül eltűnhet az óceánban. Ennek a fenyegetettségnek is betudható, hogy Kiribati nemzetközi színtéren is aktív szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben és az ENSZ által meghatározott fenntartható fejlődés céljainak hatékony végrehajtásában.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Kiribati a világ második „legkövérebb” állama, lakosságának 81,5 százaléka túlsúlyos.
Kiribatit az 1500-as években fedezték fel spanyol kereskedők, európaiak csak a 19. században telepedtek le ott. 1916-ban lett brit gyarmat, 1937-ben még a Phoenix-szigeteket is hozzácsatolták. Egy népszavazást követően az Ellice-szigetek kivált és 1978-ban önálló lett Tuvalu néven. Kiribati 1974-től részleges autonómiával rendelkezett, majd 1979. július 12-én nyerte el teljes függetlenségét a Brit Nemzetközösségen belül.
Az 1979. július 12-i alkotmány szerint Kiribati elnöki köztársaság. Az elnöki aspiránsokat a parlament jelöli ki saját tagjai közül, majd általános választáson négy évre megválasztják az elnököt, a beretitentit, aki az állam és a kormány feje.
Magyarország 2016-ban felvette a diplomáciai kapcsolatokat Kiribatival. Az erről szóló megállapodás aláírására pénteken New Yorkban Magyarország állandó ENSZ-képviseletén ünnepélyes keretek között került sor. A magyar ENSZ-misszió közleménye szerint a diplomáciai kapcsolatok felvétele elősegíti a Magyarország és Kiribati közötti együttműködést mind a világszervezetben, mind a kétoldalú viszony terén.
Az utolsó: Howland
Ha Kiribati lakói köszöntötték elsőként az újévet, akkor a szintén csendes-óceáni Howland-sziget lakói búcsúztatják az óévet.
A Howland-sziget egy lakatlan atoll az egyenlítőtől északra a Csendes-óceán középső részén, 3100 km-re délnyugatra Honolulutól. A sziget, mely körülbelül félúton fekszik Ausztrália és Hawaii között, az Egyesült Államok önkormányzattal nem rendelkező külbirtoka.
A Föld egyik legtávolabbi és leglakatlanabb helye, a sziget egyetlen lakói a színes tengeri madarak.
A sziget lett volna az amerikai pilótanő, Amelia Earhart utolsó állomása 1937. július 2-án, mielőtt föld körüli útján továbbrepült volna az Egyesült Államok felé. Azonban a repülőgép soha nem érte el a szigetet, amelyre ebből az alkalomból egy ideiglenes kifutópályát építettek, és a kérdéses napon az USA haditengerészetének több tagja is az egyébként lakatlan szigeten tartózkodott.
Így köszöntik a világon az Újévet
A Kiribatihoz tartozó Kiritimati szigetének ötezer lakosa lép be elsőként a 2022-es évbe, közép-európai idő szerint délelőtt 11 órakor. Egy órával később már Tongán is ünnepelnek, az első nagyváros, Sydney például 14 órakor durrantják a pezsgőket.
Amikor Közép-Európában is beköszöntött az újév, Rio de Janeirónak még mindig három órát kell várnia a 2023-es év eljövetelére.
New Yorkban közép-európai idő szerint már január 1-je, és reggel 6 óra lesz, mire véget ér az óév. Los Angeles további három órával később lép át 2023-ba.
Európában már sokan felébredtek és talán a bécsi filharmonikusok újévi koncertjét nézik, mire 1-jén délelőtt 11 órakor Hawaii is üdvözölheti az újévet.
