szerkeszto-admin Velence, amely mindössze egy méterrel van a tengerszint felett, gyakori áradásairól ismert. Ősszel és télen a várost rendszeresen árvíz fenyegeti. A lakosok évszázadok óta megtanultak együtt élni vele. Az új árvízvédelmi rendszernek köszönhetően pedig az áradások a Szent Márk téren már a múlté.
A napokban ismét árvíz volt Velencében, a hatóságok a legmagasabb figyelmeztetési fokozatot hirdették meg. Ezt az Adria északi része fölötti heves viharok váltották ki. A jó hír: a milliárdokat érő új árvízvédelmi rendszer, a MOSE ellenállt az áradásoknak.
Az észak-olaszországi heves viharok és heves esőzések után november 22-én, kedden 1,70 méterre emelkedett a vízszint a lagúnavárosban. A 2021. novemberi árvízzel ellentétben ezúttal a hatóságok időben aktiválták a 2020 óta működő új árvízvédelmi rendszert, a MOSE-t. Ennek eredményeként a történelmi óváros nem került víz alá: a helyi hatóságok úgy számolnak, a Mose nélkül Velence 82 százaléka víz alá került volna.
A heves esőzések miatt a hatóságok biztonsági okokból gyaloghidakat helyeztek el a Szent Márk téren és az óváros egyes részein. Az árvízvédelem nélkül az emberek derékig állnának a vízben.
Az utazók az árvíz-előrejelzéseket Velence városának honlapján ellenőrizhetik.
MOSE árvízvédelem
A MOSE (Modulo Sperimentale Elettromeccanico) árvízvédelmi rendszer egy mozgatható árvízkapukkal ellátott árvízvédelmi gát. Ez 78 gátból áll, amelyeket a város a lagúna három bejáratánál emelhet. A védőszerkezet akár három méteres vízszintemelkedést is kibír.
A mintegy 5,4 milliárd euróba kerülő építményt 17 éves építési idő után 2020-ban helyezték üzembe.
A kompjáratot, amely az óvárostól távol található, általában nem érinti az árvíz. A biztonság kedvéért azonban a kompra utazóknak a hajózási társasággal kell egyeztetniük az aktuális helyzetről.
A velencei árvízvédelem azért is különösen fontos, mert amikor a műemlékek és régi épületek belsejét tartósan elönti a sós tengervíz, akkor az még annál is nagyobb károkat tud okozni, mint egy egyszerű árvíz.
