szerkeszto-admin Egy évvel azután, hogy az olasz kormány kitiltotta a tengerjáró hajókat a velencei lagúnából, a dél-franciaországi Marseille polgármestere, Benoit Payan petíciót indított városa honlapján és a közösségi oldalakon a legszennyezőbb tengeri járművek kitiltásáért.
A kezdeményezést keddig 50 ezren írták alá Franciaország második legnagyobb városának lakói közül.
„Megfulladunk a Földközi-tengeren és a kikötőinkben. Érezzük, látjuk, belélegezzük a szennyezett levegőt, és a kánikula miatt csúcsokat döntenek (a szennyezettségi értékek). A tengerjárók szemetelnek, büntetlenül ontják a füstöt a folyóinkba, ez nem mehet így tovább. Akkora szennyezést okoznak, mintha egymillió gépkocsi menne el erre”
– mondta az idén csaknem 2 millió tengerjáróutast fogadó nagyváros polgármestere a France2 francia közszolgálati televízió híradójában.
A petíció célja, hogy támogassa a városvezetés kezdeményezését a tengeri szennyezés csökkentése érdekében.
„Követeljük a nemzetközi szabályozás megváltoztatását, a tengereinket és a városainkat jobb óvását” – írta az önkormányzat, amely „szigorú és ambiciózus normákat” szeretne a Földközi-tenger és a tengerparton élők védelméért.
A kérést az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) tengerészeti kérdésekre szakosodott ügynökségéhez, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezethez intézték az aláírók. Ez az intézmény szabályozza a tengerjárók károsanyag-kibocsátását.
„Azt kérjük a Nemzetközi Tengerészi Szervezettől, hogy gyorsítsa fel döntését a kénkibocsátásról” – olvasható a petícióban.
Marseille városa a francia kormányt is megszólította és sürgette, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a Földközi-tenger mentén fekvő államok és városok vezetőivel a nitrogén-oxid-kibocsátás kérdéséről.
Marseille februárban már összehívta Bejrúttól Tangerig a Földközi-tenger mentén fekvő 24 nagyváros döntéshozóit annak érdekében, hogy új környezet- és egészségvédelmi szabályokat alkossanak meg közösen.
A városvezetés szerint miközben a hőhullámok alatt jelentősen emelkedik a légszennyezettség Marseille-ben, „eljött az idő a pozitív és gyors cselekvésre”.
A Le Parisien című napilap szerint a tengerjárók és a gazdaság védelmezői arra hívták fel a figyelmet, hogy az MSC és a Costa társaságok legmodernebb, cseppfolyósított földgázzal üzemelő tengerjáró hajói kevésbé szennyezőek, és a kikötőben is tudnak tankolni.
Rekordhosszúságúak voltak a kánikulai időszakok idén nyáron FranciaországbanA három hőhullám összességében 33 kánikulai napot eredményezett, és a klímaváltozás által meghatározott jövő előképe volt erdőtüzekkel, szárazságokkal és heves viharokkal tarkítva. Az 1991-2000-es évek átlaghőmérsékletéhez képest 2,3 Celsius-fokkal melegebb volt idén nyáron, ami 2003 után a második legmelegebb nyarat (június-július-augusztus) eredményezte 1900 – a feljegyzések kezdete – óta. A Météo France szerint a klímaváltozás hatásait egyre jobban lehet érezni: az elmúlt nyolc év nyarai közül hat a top 10-ben szerepel. Az értékelést készítő Samuel Morin meteorológus szerint mindez a jövőt vetíti előre. Véleménye szerint 2050 körül arra kell számítani, hogy a nyaraknak körülbelül a fele hasonlóan meleg vagy még az ideinél is melegebb lesz. Még akkor is, ha a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátása csökken. A kánikulai időszakok következményei az elmúlt hónapok alapján drámaiak: pusztító erdőtüzek olyan övezetekben is, amelyeket eddig nem fenyegettek a tüzek, állandósuló szárazságok, és a szélsőséges időjárási jelenségek, a viharok, az áradások gyakorisága. Az első kánikulai időszak idén júniusban sújtotta Franciaországot, amire korábban nem volt példa, majd júliusban és augusztusban is kéthetes kánikula volt. Összesen 33 napon át. A minimumhőmérsékletek rekordja 86 helyen dőlt meg „a trópusi éjszakákkal”, amikor is a hőmérő higanyszála nem süllyedt 20 Celsius-fok alá, megnehezítve az emberi szervezet felfrissülését. A dél-franciaországi Nizzában például egymást követő 61 éjszaka számított trópusinak. A csapadékhiány miatt a hőhullámok szárazsággal jártak együtt, amitől az ország teljes területe szenvedett, és ami gyakoribbá tette a bozóttüzeket. Az év eleje óta mintegy 62 ezer hektárnyi erdő vált a tűz martalékává, míg átlagosan 8500 szokott lenni ez a szám nyár végén. Jóllehet az erőtüzeknek nem voltak áldozatai, a mezőgazdaságot jelentősen sújtotta: 18 százalékkal kevesebb kukoricára és 20 százalékkal kevesebb burgonyára kell számítani idén az előző évek terméseihez képest. A francia kormány ezért támogatásokat irányzott elő a gazdáknak. A heves viharok is jellemzőek voltak az idei nyárra. Korzika szigetén augusztus 18-án öten életüket vesztették egy szélviharban. A klímaváltozás egyre gyakoribbá, komolyabbá és intenzívebbé teszi ezeket az időjárási jelenségeket – figyelmeztetett Samuel Morin. |
