Ezekre a cápákkal kapcsolatos tévhitekre hívja fel a figyelmet a Fővárosi Állatkert

2022. augusztus 5.

Szerző: MTI / Fotó: pixabay

Sokan egy jó szelfiért mindenre képesek.

A cápák fontos szerepet töltenek be a tengeri ökoszisztémákban, és nem egy fajuk védelemre szorul. Ennek ellenére az emberek jó része vérszomjas fenevadaknak tekinti őket, pedig a cápatámadások rendkívül ritkák – hangsúlyozza közleményében a Fővárosi Állat- és Növénykert.

Az intézmény felhívta a figyelmet arra, hogy a cápatámadások híre azonnal bejárja a világsajtót és ennek hatására az emberek jó része vérszomjas feneveadnak tekinti őket, noha az a kép, ami az ilyen hírek nyomán a cápákról az emberek jó részében kialakul, egyáltalán nem felel meg a valóságnak.

A cápatámadások ritka, kivételes, rendkívüli esetek, s mint ilyenek, igen alaposan dokumentáltak is. A hiteles adatokat az International Shark Attack File (ISAF) adatbázisában kezelik. A nyilvántartást 1958-ban hozták létre és jelenlegi kezelője a Floridai Egyetem Természetrajzi Múzeuma. Az ISAF adatbázisában több mint hatezer esetleírás szerepel (ideértve a könnyebb sérülésekkel járó balesetekről szóló beszámolókat is) 1580-tól kezdve egészen napjainkig.

A statisztikák szerint egész világon évente száz és kétszáz közötti a cápatámadások száma, de ebben a számban a provokált cápatámadásoktól kezdve az akváriumi balesetekig, a kisebb horzsolásoktól a cápaketreccel való összeütközésekig minden eset benne van.

A statisztika alapján a “nem provokált” cápatámadások száma ötven és száz között szokott lenni évente, a halálos kimenetelű cápatámadások száma pedig egy évben átlagosan öt és tíz közötti. Összehasonlításként hozzáteszik, hogy a világon évente több mint egymillióan halnak meg közúti balesetben, százezerszer annyian, mint cápatámadás miatt.

“Valójában sokkal nagyobb az esély arra, hogy valaki a tengerpartra tartva vagy onnan hazajövet út közben szenved balesetet, mint hogy a tengerben cápatámadás célpontja legyen. Sőt, a lottó főnyereményére is több az esély”

– hangsúlyozzák.

A cápákkal kapcsolatos tévhitek ellen ismeretterjesztő programjaival is küzd a Fővárosi Állatkert. Ismertetésük szerint a 2018-ban megnyílt Cápasuliban a cápák több fajával is találkozhatnak a látogatók, heti öt napon – kedden, szerdán, pénteken, szombaton és vasárnap – pedig merüléses cápaetetést is tartanak, amelynek során a gondozók könnyűbúvár felszerelésben lemerülve etetik és tréningezik az állatokat.

A cápáknak ötszáznál is több faja létezik. Közülük 34 olyan, amelyről akár csak egyszer is feljegyezték az elmúlt évszázadok során, hogy egyede emberi sérüléssel járó balesetet okozott.

A súlyos cápatámadások nagy része pedig csupán négy fajhoz, a fehér cápához, a tigriscápához, a bikacápához és az óceáni fehérfoltú cápához köthető.

Ugyanakkor még ezek a cápatámadások is jórészt félreértésen, prédatévesztésen alapulnak, nem beszélve a provokált cápatámadásokról, például amikor egy jó szelfi kedvéért finom falatokkal próbálják közelebb csalogatni őket – mutatnak rá, hozzátéve, hogy az emberek és a cápák találkozásakor általában nem az ember, hanem a cápa húzza a rövidebbet, hiszen a cápákat százmilliószámra fogják ki évente. A cápauszonyleves miatt kifogott állatokat uszonyaik levágása után gyakran eleven halálraítéltként lökik vissza a tengerbe.

A cápák közvetlen pusztítása, valamint az olyan közvetett tényezők, mint az óceánok szennyezése, felmelegedése és savasodása miatt számos fajuk ritkulóban van, és több közülük ma már kritikusan veszélyeztetettnek számít.

2017 decemberében az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 72. ülésszakán hirdették meg a 2021-től 2030-ig tartó Óceánok Évtizedét. Az évtizedhez kapcsolódó egyik központi fogalom az óceánokra, világtengerekre vonatkozó általános műveltség, illetve annak terjesztése, bővítése a széles nyilvánosság körében.

Az UNESCO kiemelten foglalkozik ezzel a témakörrel, olyan világméretű együttműködést hozva létre, amelynek célja, hogy felhívja a széles nyilvánosság figyelmét az óceánok védelmére és fenntartható hasznosítására. A kezdeményezéshez a Fővárosi Állat- és Növénykert is csatlakozott. Mint felidézik, ennek a munkának már több mint egy évszázados hagyománya van, mivel Magyarországon az első nyilvános, tengeri állatokat is bemutató akvárium is az állatkertben nyílt meg még 1912-ben.

Ez is érdekelhet

Legfrissebb hírek