Ezek a természetes élelmiszerek tele vannak magas vitamin-, antioxidáns- és ásványianyag-tartalommal, miközben számtalan olyan előnnyel járnak, amelyek segítenek hosszabb és egészségesebb életet élni.
A közhiedelemmel ellentétben ezek közül a népszerű szuperélelmiszerek közül nem mindegyik bizarr, nehezen beszerezhető, vagy egzotikus vagy távoli országokból származó. Némelyiket már ősidők óta ismerik és használják, és sok közülük Görögországból származik, ahol a világ egyik legegészségesebb étrendje, a mediterrán diéta honos.
Extra szűz olívaolaj
A görög szuperélelmiszerek közül az első és legfontosabb Görögország „zöld aranya”.
Az extra szűz olívaolaj rendkívül erős antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, és számos szívbetegség ellen véd. Állítólag véd a szívroham és a stroke ellen; egyes kutatók szerint még a mell- és végbélrák ellen is segítséget nyújt.
Az olívaolaj ráadásul kiiktatja a Helicobacter pylori baktériumot, a gyomorfekély fő okozóját. Az olajfa leveleit is szuperélelmiszernek tartják, mivel a kivonat segít csökkenteni a vérnyomást és a vércukorszintet. Megszárítva és áztatva finom, természetes teát készíthetünk belőlük.
Görög méz
A görög méz, az édes szuperélelmiszer, a görög méz finom íze és gazdag textúrája mellett – mindkettőt nehéz megtalálni a mézekben Görögországon kívül – hihetetlen antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, míg egyes kutatók szerint a rákot is megelőzheti.
A görög mitológiában ambrózia, vagyis a görög méz az istenek újszülött csecsemőinek kizárólagos tápláléka, az istenek eledele volt, mely örök ifjúságot és halhatatlanságot biztosított elfogyasztójának, melytől a sebek begyógyulnak.
Görögországban 7500 különböző növényfaj található, amelyből 850 kizárólag Görögországban található. Ez a magyarázata annak, hogy bizonyos mézfajták (pl. kakukkfű méz) miért nem léteznek sehol máshol a világon. Néhány fajta méz (erdei méz, fenyő méz) az erdőkből, tűlevelű fákból származik, míg mások a virágokból és az illatos növényekből (oregánó, rozmaring, jázmin). A görög hegyek többsége vegyi anyagoktól mentes, nincsenek gyomirtó szerek, és egyéb rovarirtók, amik megzavarnák a görög méheket munkájukban.
A görögök a fenyőmézre különösen büszkék. A méhek ezt a fajta mézet a fenyőfák törzsén élő manna pajzstetvek által kiválasztott édes mézharmatból állítják elő. Az Aleppo-fenyőméz az egyik legkedveltebb, az állaga annyira sűrű, hogy szinte nem is folyik. A méhek áprilisban, valamint augusztus és november között gyűjtik, és egyik jellegzetessége, hogy nem kristályosodik be. Nagyon sok cukrot és fehérjét tartalmaz, ásványianyag-tartalma magas.
Ha mézet vásárolsz, válaszd az élénk narancssárga színt, ami azt jelenti, hogy az antioxidáns hatóanyagok koncentrációja magasabb, ezért hatékonyabb.
Szentjánoskenyérfa
A szentjánoskenyérfa gyümölcse, amely számos vitaminban és ásványi anyagban gazdag, és különösen magas a kalciumtartalma. Emellett fehérje- és rostforrás is.
A szentjánoskenyeret mindig is emésztésjavítónak tartották, miközben antioxidánsként működő polifenolokat is tartalmaz.
Lúgosító hatással van a szervezet pH-értékére is, és egyes kultúrákban a szentjánoskenyeret afrodiziákumnak tartják.
Eviai füge
A vitathatatlanul magas tápértékkel rendelkező aszalt füge természetes rostokban gazdag, és segít a testsúlyszabályozásban, mivel fokozza a jóllakottság érzését.
A füge emellett segít szabályozni a vérnyomást, és magas káliumtartalmának köszönhetően javítja az ínszalagok egészségét.
Magnéziumban is gazdagok, ami fontos az idegrendszer egészséges működéséhez, az anyagcseréhez és a csontok egészségéhez.
Chios-i masztix
Masztixfa (c) wikipdia/Rosa-Maria Rinkl
Chios, az észak-égei-tengeri görög szigetek egyike a híres masztix, egyfajta aromás gyanta, amelyet a masztixfáról gyűjtenek.
A masztixot az egész Földközi-tenger térségében, Európában és a Közel-Keleten is nagyra becsülik különleges íze miatt, és gyakran használják édességekben és süteményekben.
A masztixfa az egész mediterrán térségben honos, de gyantája csak Chios szigetének déli részén buggyan ki a kéreg alól, amit a tudósok a helyi mikroklímának és a térségben a tenger alatt folyó vulkáni tevékenységnek tulajdonítanak.
A masztixot már Hérodotosz is említette műveiben, és előnyös hatásait a görög származású római orvos, Galenus (Galénosz), valamint Dioszkoridész is magasztalta, nem különben kedvelte az idősebb Pliniusz is. A masztix koncentráltan tartalmazza ugyanis a növényvilágban külön-külön előforduló hatóanyagokat.
A masztix a magas koleszterinszint csökkentésében is fontos segítséget nyújt, és vizsgálatok kimutatták, hogy számos emésztési problémát, például a gyomorfekélyt és a Crohn-betegséget is megelőzheti.
Krétai dittany
Dittany (c) wikipedia/Peter A. Mansfeld
A görög mítosz szerint Aphrodité istennőnek úgy sikerült meggyógyítania fia, Aeneas halálos sérülését, hogy adott egy kis dittanyt. Ez a gyógyító és aromás növény vadon csak Kréta hegyoldalain és szurdokaiban nő.
Arisztotelész görög filozófus Az állatok története című művében ezt írta:
„A krétai vadkecskékről azt mondják, hogy amikor nyílvesszővel megsebesítik őket, a dittanyát keresik, amelynek állítólag megvan az a tulajdonsága, hogy a testben lévő nyilakat kilöki”.
Orvosi kutatások bebizonyították, hogy ez a különleges növény nagyszerű antimikrobiális és antioxidáns tulajdonságai vannak.
A növényt afrodiziákumnak is tartják, még a közelmúltban is nagyon veszélyes foglalatosság volt a krétai dittany gyűjtése a férfiak számára, akik életüket és testi épségüket kockáztatva másztak fel sziklafalakra, ahol a növény vadon nő a krétai hegyekben. Erondadesnek (szerelemkeresőknek) nevezték őket, és nagyon szenvedélyes férfiaknak számítottak, akik ilyen veszélyes távolságokra mentek a gyógynövény gyűjtéséért.
Termesztése ma a krétai Herakliontól délre fekvő Embarosra és a környező falvakra összpontosul, és gyógytea készítésére, valamint természetes szépségápolási termékekhez használják.
A dittany a krétai hegyi tea fő összetevője, amelyről köztudott, hogy számos betegség tüneteit csökkenti, a megfázástól és köhögéstől kezdve a gyomor-bélrendszeri rendellenességekig és a bőrbetegségekig.
A Harry Potter és a Halál ereklyéi című filmben Hermione dittanyt használ, hogy meggyógyítsa Ront, miután hoppanálás helyett amputoportált.
Görög joghurt
A görög joghurt értékes baktériumokat tartalmaz, amelyek pozitív hatással vannak az egész emésztőrendszerre.
Tartalmaz például Lactobacillust, amely különböző tanulmányok szerint segít a rák és az emésztési problémák leküzdésében.
A görög joghurt emellett fokozza az emésztést, miközben a tej összes tápanyagát biztosítja (valójában a joghurt fehérjét, szénhidrátokat, zsírokat, kalciumot, foszfort és vitaminokat tartalmaz).
Korinthoszi mazsola
A korinthoszi mazsola, más néven zantei ribizli, korinthoszi mazsola, az apró, mag nélküli fekete korinthoszi (Vitis vinifera) szőlő szárított bogyói.
A zantei ribizli az egyik legrégebbi ismert mazsola. A szőlő első írásos említése Kr. u. 75-ben idősebb Pliniustól származik, aki egy apró, lédús, vastag héjú, kis fürtökkel rendelkező szőlőszemet írt le. A következő említés egy évezreddel később történik, amikor a mazsola a velencei kereskedők és a jón partvidék görög termelői kereskedtek vele. A 15. században a korinthoszi mazsola nevet jegyezték fel a görög kikötő után, amely az elsődleges exportforrás volt. Fokozatosan a neve ribizli lett. A 17. századra a kereskedelem a Jón-szigetek, különösen Zakynthos (Zante) felé tolódott el, aminek eredményeképpen a Zantei ribizli elnevezés alakult ki.
A korinthoszi mazsola véd a magas vérnyomás ellen, és a cukorbetegek étrendjét is édessé teszi anélkül, hogy megemelné a vércukorszintjüket.
Vad zöldek
A horta (χόρτα, szó szerint „zöldségek”) néven is ismert vadzöldségek az egyik legfontosabb összetevői a görög étrendnek, amely eredetileg rengeteg ilyen zöldséget tartalmazott, bőséges olívaolajjal és citrommal kombinálva.
A vadzöldségek magas antioxidáns-tartalmúak, és bőséges rosttartalmukkal nagy segítség az emésztési folyamatban.
Legalább 80 féle zöldfajtát használnak, területtől és évszaktól függően, többek között fekete mustárt, pitypangot, vad sóska, cikória, édeskömény, mángold, kelkáposzta, mályva, fekete nadragulya, vadpóréhagyma, hórihorgas mustár, karalábé, sima káposztarepce, sőt a kapribogyó friss levelét is.
Görög kávé
A görög kávé egy újabb szuperélelmiszer! A kis görög szigeten, Ikarián (amely világszerte híres lakosainak hosszú életéről) végzett legújabb kutatások szerint az ikariaiak magas élettartamát a szigeten főzött kávéval hozhatják összefüggésbe.
A helyi főzetet ivó 65 év feletti ikariaiaknak például jobb volt az endothelfunkciójuk, mint a különböző típusú kávét ivóknak, ami még a magas vérnyomásban szenvedők esetében is előnyös volt.
A görög kávé elsősorban arabica babból készült főzet, szemben a filteres kávéval, gazdag antioxidánsokban, amelyek jótékonyan hatnak az érrendszeri működésre. A görög kávé sűrűbb is, és finomabb, egészségesebb koffeinbevitelt biztosít.
| Ikaria a déli Szporádokhoz tartozik, nevét Ikarosznak köszönheti, aki egykor házi készítésű szárnyakkal a tengerbe zuhant, amikor Krétán megszökött a börtönből.
Mykonosztól keletre és Szamostól nyugatra fekszik. Bár a sziget nem kicsi, 40 kilométer hosszú és akár nyolc kilométer széles, a tömegturizmustól eddig megkímélték. Ennek oka lehet, hogy Ikaria nem rendelkezik a turisták által megszokott infrastruktúrával. Nincs nemzetközi repülőtér, és a legnagyobb vonzerő a természet. Mások viszont éppen ezt keresik, és Ikarián találnak nyugalmat és békét, és találkoznak olyan emberekkel, akik rendkívül nyugodtan élnek a százéves koruk felé. Az apró sziget lakói átlagosan egy évtizeddel tovább élnek, mint az európaiak többsége, és emellett életük végén is remek egészségügyi állapotnak örvendenek. A szakemberek szerint a szigetlakók életmódjának több pontja is meghatározó szerepet játszik hosszú élettartamukban. Ikaría lakói még a hagyományos mediterrán étrendhez viszonyítva is sok halat, valamint zöldséget esznek, és viszonylag kevés húst fogyasztanak. A kilencven évnél idősebb szigetlakók esetében tízből hatan még mindig nagyon aktívak fizikailag, míg Európa többi részén ez az arány 20 százalék. A helyiek olívaolajban készítik az ételek többségét és a hegyoldalakról gyűjtött vadon termő zöldségeket, illetve gyógyfüveket táplálkozási és gyógyászati célokra használják. Az idősebbek kedvelt napi itala az egyebek között szárított zsályából, kakukkfűből, mentából és kamillából főzött tea, amelyet helyi mézzel édesítenek. Ikarián viszonylag alacsony a dohányzók aránya, bevett szokásnak számít a délutáni szunyókálás, a helyiek életritmusa kellemesen lassú, az emberek szoros kapcsolatot ápolnak a családjukkal, barátaikkal és mérsékelt mennyiségű bort fogyasztanak. A kiterjedt család fontos társadalmi szerepet biztosít az időseknek, akiknél a depresszió és az időskori elbutulás aránya is alacsony. |
