Gavdos a legdélebbi a görög szigetek közül, sokkal nagyobb szomszédjától, Krétától 36 km-re délre található. A szigeten található sokak szerint egész Európa legdélebbi pontja.

A neolitikum óta folyamatosan lakott Gavdos a görög történelem számos időszakában érdekes szerepet játszott.

Gavdost a mitikus Ogygia lehetséges helyszíneként azonosították. Homérosz szerint ez volt az a sziget, ahol a Kalüpszó nimfa hét évig fogva tartotta a trójai háborúból hazafelé tartó Odüsszeuszt.

A történet szerint Kalüpszó foglyul ejti és hét évig a szigeten tartja Odüsszeuszt, az eposz főhősét, aki a trójai háborúból tart hazafelé Ithaka szigetére. A nimfa férjének kívánja Odüsszeuszt, akinek pedig már van családja. Pallasz Athéné istennő ezt bepanaszolja Zeusznak, a főistennek, aki Hermészt küldi Kalüpszóhoz azzal a paranccsal, hogy engedje szabadon Odüsszeuszt. Hermész isten anyai ágon, Autolükoszon keresztül Odüsszeusz dédapja a történet szerint. Kalüpszó, bár vonakodva, végül arra ösztökéli Odüsszeuszt, hogy építsen tutajt, majd élelemmel és borral ellátva útjára bocsátja.

Régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy a Római Birodalom is érdeklődött a kis sziget iránt. A rómaiak olyannyira elhasználták a sziget természeti erőforrásait, hogy maradandóan károsították a növény- és állatvilágot, aminek a mai napig tanúi lehetünk.

Gavdos az Újszövetségben is szerepel „Cauda” néven. Az Apostolok Cselekedeteinek 27. fejezetében Pál, aki fogoly volt egy római hajón, megemlíti, hogy elhaladtak a sziget mellett.

A bizánci korszakban a sziget lakossága 8000 főre duzzadt. Miután az oszmánok átvették a hatalmat, és Gavdost „Gondzó”-ra nevezték át, a lakosság száma 500 fő körülire csökkent.

Az 1930-as években kommunistákat és baloldaliakat száműztek a távoli szigetre.

Ahogy a 20. század közepén az egész ország urbanizálódni kezdett, a gavdosi lakosok lassan Krétára költöztek, ahol több munkalehetőség és oktatási lehetőség volt.

Strand Gavdoson (c) pixabay

Ha valaha is elgondolkodott azon, hogy Odüsszeusz miért maradt oly sok éven át Kalüpszóval, és miért felejtett el mindent a hazájáról, akkor el kell látogatnia Gavdosra, és a saját szemével kell meggyőződnie a szépségéről.

Gavdos ma egy nyugodt paradicsom. A szigeten egész évben csak néhány lakos él, és a turisták számára az infrastruktúra nagyon alapszintű. Nyáron a szigeten élők száma elérheti a 3500-at, akik többsége kempingező és turista.

A szigetecske látogatói élvezhetik a kis tavernákat és a félig-meddig hippi életmódot, de mindenekelőtt az  Agios Ioannis és Sarakiniko strandjait.

A legtöbb turista a Sarakiniko strandját választja, mert közelebb van a tavernákhoz és a minipiacokhoz. Ez egy álomszép, homokos strand kristálytiszta sekély vízzel, amely a dűnék és borókák vadregényes tája mögött rejtőzik.

Az  Agios Ioannis egy eldugottabb strand, ahol a civilizáció legközelebbi nyoma mindössze tizenöt perc sétára található. A megközelíthetőség hiánya miatt Agios Ioannis strandja minden augusztusban több ezer görög fiatal célpontjává vált, akik itt próbálják átélni a 70-es évek tengerparti idilljét.

A szigeten található Európa legdélebbi pontja, a Tripiti-fok. A pontot egy betonszék jelzi, amelyen ez a három felirat áll: „southern point of Europe” „relax” „smile”.

A sziget éghajlata mediterrán, nagyon meleg, az egyik legnaposabb hely egész Európában. Gavdos a közeli Krétáról hajó érhető el.