Home Utazási hírek Horvátországban jövő nyáron már euróval fizethetünk – a maradék kunával ez a teendő
Szerző: MTI

A horvát parlament elfogadta az euró bevezetéséről szóló törvény.

A jogszabályt 117 igen szavazattal, 13 nem szavazat ellenében, egy tartózkodás mellett szavazta meg a nemzetgyűlés.

Az eurót hivatalosan 2023. január 1-jén vezetik be Horvátországban, ezt megelőzően pedig az árakat szeptember 5-től kunában és euróban is ki kell majd írni. Az árak kettős kijelzése 2023 végéig érvényben marad.

A kunát – az euró hivatalos bevezetésének időpontjától – költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.

Zágráb 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II).

Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.

Az Európai Bizottság bejelentése szerint Horvátország teljesítette az euróövezeti csatlakozáshoz szükséges összes feltételt, így készen áll arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót; Horvátországgal az euróövezeti tagállamok száma húszra emelkedik.

Az Európai Bizottság értékelése alapján, illetve a gazdasági integráció és a konvergencia szempontjából fontos más tényezőket, köztük a fizetési mérleg alakulását, valamint a termék-, a munkaerő- és a pénzpiacok integrációját is figyelembe véve Horvátország teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket.

Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki kijelentette: a 2013-as uniós csatlakozást követően kevesebb, mint egy évtizeddel Horvátország készen áll arra, hogy 2023 január 1-jén csatlakozzon az euróövezethez. Az euró bevezetése megszilárdítja majd Horvátország gazdaságát, és előnyökkel jár állampolgárai és a vállalkozások számára is – fogalmazott az EB elnöke. Szavai szerint az uniós közös valuta horvátországi bevezetése az eurót is erősebbé teszi – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Horvátországban az árakat szeptember 5-től kunában és euróban is ki kell majd írni. Az árak kettős kijelzése 2023 végéig marad érvényben. A kunát – az euró hivatalos bevezetésének időpontjától – költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.

Felmérés: az állampolgárok csak kevesebb, mint egyharmada szerint készült fel Horvátország az euró bevezetésére

A horvát állampolgárok kevesebb, mint egyharmada gondolja úgy, hogy az ország felkészült az euró 2023-as bevezetésére – derült ki egy közvélemény-kutatásból.

A legtöbben attól félnek, hogy drágulnak a termékek és a szolgáltatások.

A Hendal Intézet 2022 márciusában és áprilisában készült közvélemény-kutatása szerint, amelyben 805 embert kérdeztek meg, az állampolgárok 29,9 százaléka ért egyet azzal, hogy Horvátország felkészült az euró bevezetésére. Egyáltalán nem ért vele egyet 45,5 százalékuk, míg 24,7 százalékuk nem tud állást foglalni.

A válaszadók túlnyomó többsége, 86,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az euró bevezetése drágulásokhoz fog vezetni.

A horvát parlament által nemrég elfogadott, az euró bevezetéséről szóló törvény megtiltja, hogy a gazdasági szervezetek indoklás nélkül emeljék az áruk vagy szolgáltatások fogyasztói árát, de a jogszabály nem tartalmaz szankciókat.

A megkérdezett állampolgárok 83,2 százaléka szerint azokat a vállalkozókat, akik nem tisztességesen számolják át az árakat, feketelistára kellene tenni.

A válaszadók 83,8 százaléka vélte úgy, hogy az áremelések elleni kormányzati intézkedések nem működhetnek megfelelő ellenőrzés nélkül. A megkérdezettek ugyanakkor több mint fele szerint a piaci felügyelet nem végzi jól a munkáját, és nem védi meg a fogyasztókat a drágulásoktól.

Kövess minket!