Van egy kis sziget, a Csendes-óceán közepén, annyira kevés turistát fogad, hogy világon a legkevésbé látogatott országnak számít.
A 12 ezer főt sem elérő lakosságával Tuvalu a második legkisebb ország az Egyesült Nemzetek Szervezetében, bruttó hazai terméke (GDP) évente körülbelül 40 millió dollár (37,6 millió euró).
A korábban Ellice-szigeteknek nevezett Tuvalu évente alig több mint kétezer turistát fogad. Az országban csak egy nemzetközi repülőtér van, amely a fő szigeten, Funafutin található. Ezt az Egyesült Államok haditengerészete építette a második világháború alatt, 1943-ban, és jelenleg csak a Fiji Airways használja, amely Suva, a Fidzsi-szigetek fővárosa és Funafuti között közlekedik.
A légi összeköttetések csökkentett száma befolyásolja az utazás árát, amely nem minden pénztárcának való: egy oda-vissza út a Fidzsi-szigetekről minimum 500 euróba kerül.
A tuvalui polinéz nép 2000 éve telepedett le. Nyolc vagy kilenc szigeten laktak ebben az időben. Tuvalu neve a saját nyelvén azt jelenti: nyolcan összetartanak.
1595-ben egy spanyol hajó látta meg először a szigeteket, de a legénység csak a naplójukban jegyezte fel a szigetet. Több mint 150 évvel később a brit királyi haditengerészet egyik hajója elhaladt mellette, hogy felfedezze a szigeteket, de nem kötött ki. 1819-ben egy brit hajó Arent Schuyler de Peyster kapitánnyal áthajózott, és a szigetcsoportot Ellice-szigeteknek nevezte el. A 19. században az amerikai bálnavadászok kikötötték hajóikat, és a szigeteket vadászútjaik során megállóként használták. Egy maroknyi európai kisebb kereskedelmi állomásokat létesített néhány szigeten.
Az 1890-es évekre a szigetcsoport brit protektorátussá vált, a brit nyugat-csendes-óceáni területek részeként. 1916-ban a Gilbert- és Ellice-szigetek gyarmatának részévé váltak. Funafuti volt az 1943 novemberében lezajlott tarawai csata állomáshelye.
1974-ben az Ellice-szigeteken népszavazást tartottak arról, hogy különváljanak-e a Gilbert-szigetekről, és önálló területet alkossanak. Az elsöprő többség, 93% igennel szavazott. A Gilbert-szigetekből a későbbiekben Kiribati független ország lett. 1976-ban Ellice-szigeti gyarmattá váltak, amely végül 1978. október 1-jén nyerte el függetlenségét.
A nehéz megközelíthetőség mellett Tuvalu szerepel azon szigetek listáján, amelyek a közeljövőben a legvalószínűbben eltűnhetnek az óceánban a tengerszint emelkedése miatt. Mivel az egész ország korallatollakból áll, a lakható földterületek legfeljebb két méterrel vannak a tengerszint felett. Az árapály évente körülbelül 3,9 milliméterrel emelkedik.
2001-ben az ország vezetője menedékjogot kért Új-Zélandtól népe számára, ugyanis a tengerszint emelkedése miatt néhány évtized múlva elnyeli a tenger az országot. Már 1994-ben Tuvalu szigetek akkori elnöke kijelentette:
„Tuvalu lakói lesznek az időjárás felmelegedésének első áldozatai.”
„Amíg Tuvalu kiemelkedik a tengerből, mi maradunk, nem távozunk” – jelentette ki 2004-ben a miniszterelnök a szigetet elérő hatalmas dagályhullámok után.
Az áradások során a tenger vize behatol a művelt földekre és a banánültetvényekre, s ha eléri a növények gyökerét, kipusztítja őket. A szárazföldi életnek egyre nehezebb Tuvalun.
A Csendes-óceánnak ezen a négy szigetből és öt atollból álló kis pontján lenyűgöző lagúnák és strandok, türkizkék víz található. Ami az időjárást illeti, a hőmérséklet általában 30 fok körül alakul.
A legjobb fürdőhelyek a fősziget északi végén vagy a Funafuti természetvédelmi területen találhatók, ahol a víz tiszta. Tuvalu fővárosa egy atollon fekszik, amelynek lagúnája 24 kilométer hosszú és 18 kilométer széles.
