Megoldódott Atlantisz rejtélye: Új kutatások Szantorinin

2022. április 26.

Szerző: vízpartok / Fotó:pixabay

A vulkánkitörés megőrizte Szantorini ősi történelmét.

A Discovery Channel új dokumentumfilmje szerint Atlantisz ősi elveszett városa valóban a ma ismert görögországi Szantorini szigetén helyezkedhetett el.

A késő bronzkorban Szantorini védett, belső kis öböllel rendelkezett, kiváló hajózási, kereskedelmi feltételeket biztosítva a vulkánszigetnek. Szantorini akkoriban a krétai civilizáció északi bástyája volt, déli részén a fővárossal, Akrotirivel, ám 3600 éve e település szinte nyomtalanul elpusztult a vulkánkitörésben, amely a domborzatot 30-50 méter vastag tufaréteggel fedte be.

A vulkánkitörésből származó hamu által eltakart, szinte elképzelhetetlen, extravagáns gazdagságról tanúskodó művészeti kincsek, amelyeket a közelmúltban tártak fel a Szantorini-sziget Akrotiri nevű területén, újabb nyomokat szolgáltattak a város valódi kilétére vonatkozóan.

A vulkán i. e. 1645-ben bekövetkezett kitörése megtizedelte a sziget minden életét, és eltörölt egy egész városállamot, amelyről a régészek kimutatták, hogy a minószi civilizáció része volt.

A nagy filozófus és író, Platón a “Timaiosz” és a “Kritiasz” című írásaiban írta le az egykor nagy és katonailag erős sziget szépségeit, amelynek lakói annyira beleszerettek önmagukba és olyan arrogánsak lettek, hogy az istenek büntetésből elpusztították a várost.

Platón szerint a város egyszer még magát Athént is megostromolta tengeri erőivel, de az athéniak visszaverték a támadást; a szigetországot az istenek később megbüntették önhittségéért, az Égei-tenger hullámai alatt elsüllyedve.

Platónról köztudott, hogy történetei, allegóriái és metaforái egy részét régebbi szájhagyományokból kölcsönözte, és talán soha nem lehet kétséget kizáróan bizonyítani, hogy Szantorini a mesebeli Atlantisz elveszett civilizációja.

Mégis, úgy tűnik, hogy számos bizonyíték van arra, hogy ez a fantasztikusan gazdag sziget – kikövezett utcáival, fantasztikusan díszített házaival és mindenféle luxusával – éppen az az Atlantisz lehet, amely a történelemben és a folklórban is megmaradt.

A Discovery Channel új filmje hitelt ad annak az elméletnek, hogy valóban Szantorini szigete lehet a Atlantisz.

Az Akrotiri ásatási területen tavaly talált legújabb leletek, kiváló művészi kivitelezésű tárgyakat bizonyítják, hogy a sziget valóban az ókori Atlantisz volt. A sziget kultúrája 3000 évvel ezelőtt virágzott, mielőtt lakóit a vulkánkitörés elpusztította – de a kutatók szerint a civilizáció már ezt megelőzően is több ezer éve létezett.

A régészek folyamatosan újabb és újabb kincseket hoznak felszínre a múltból, amelyeket Pompejihez hasonlóan sok évszázaddal később ott temettek el, megőrizve egy örökre elveszett civilizációt.

Akrotiri a 19. század közepén történt felfedezése óta egyre több freskót, tárgyat és épületet tártak fel, amelyek mindegyike egy rendkívül fejlett és gazdag civilizációra utal.

Ahogy Platón leírta: “Ezek a vibráló festmények kavargó színekkel, virágokkal és egzotikus állatokkal teli paradicsomot ábrázolnak. Megörökítik a helyiek pillanatképét. Egy rendkívül kifinomult és gazdag civilizáció bizonyítékai”.

Platón szavai tovább éltek a történelemben, és történészek ezrei próbálták pontosan meghatározni, hol is feküdt a mesés sziget.

Az a tény azonban, hogy az ősi vulkán kitörése után szinte azonnal eltűnt, a dokumentumfilm szerint “sokakat arra késztet, hogy azt higgyék, Szantorini Atlantisz elveszett szigete”.

“Fénykorában” – áll a filmben – “szűk utcái bonyolultan kővel voltak kikövezve, és a főtéren festői házak sorakoztak, amelyek három-négy emelet magasra tornyosultak. Színes kövek sokasága díszítette a homlokzatokat.”

“A romok arra engednek következtetni, hogy egy rendkívül kifinomult civilizáció virágzott itt évezredeken át, mielőtt hirtelen véget ért volna.”

A film bemutatja, hogyan sújtotta le a szigetet egy vulkánkitörés, ahogyan azt Platón leírta.

Az i.e. 1645-ben történt vulkánkitörés 32 kilométer magasságba lövellt ki hamut és követ, ami sötétségbe borította a Földközi-tenger térségét.

“Az ókori írók leírták, hogy a hamufelhő sötétségbe borítja a világot, és két évre globális telet okoz” – mondja a narrátor.

A robbanás olyan hatalmas volt, hogy szinte a hegy teljes szárazföldi tömegét felemésztette, és egy hatalmas kalderát hozott létre Szantorini “karjain” belül. A sziget alakja a végzetes robbanás után azonnal örökre megváltozott.

Több mint 3000 évvel később a régészeket és a történészeket ma is izgatja a lehetőség, hogy itt lehet-e valóban az elveszett Atlantisz.


Akrotiri

Szantorini szigetén fekvő bronzkori város, Akrotirit, az “Égei-tenger Pompejijeként” számon tartott régészeti lelőhelyet a ráhullott vulkáni hamu konzerválta. Akrotiri az ún. kükladikus kultúra legjelentősebb központjai közé tartozhatott, ám lakói kénytelen voltak elhagyni az i. e. 17. században a tűzhányó kitörését követő földrengéssorozat miatt. Ez volt a világtörténelem legnagyobb szeizmikus eseménye.

A láva és a vulkáni hamu ellepte a teljes szigetet és vele a települést, ezzel konzerválta az épületeket, az utcákat, de még a bútorokat és a kerámiaedényeket is, ezzel a bronzkori város az egyik legépebben fennmaradt régészeti lelőhellyé vált.

Az ásatások során a megközelítőleg 20 ezer lakost számláló bronzkori kikötővárosban többszintes épületek, utcák és terek kerültek felszínre, nem is beszélve a bonyolult vízelvezető rendszerről, vízöblítéses toalettről. A páratlan szépségű freskókkal díszített falmaradványok, bútorok, edények mind a város fejlettségének és jólétének bizonyítékai. A helyiségekben talált különböző tárgyak külső kapcsolatok széles hálózatát feltételezték. Akrotiri kereskedett Krétával, Ciprussal, Szíriával, Egyiptommal.

A város élete hirtelen szakadt félbe egy földrengés és egy vulkánkitörés következtében, amelynek nyomán közel 6 méter magas megszilárdult vulkáni anyag maradt hátra, beborítva az egész szigetet és magát a várost is. A megszilárdult hamu naprakészen megőrizte az épületeket és azok tartalmát Pompeihez hasonlóan.

Az 1967-ben felfedezett romokat egy biztonságos acél- és fatető védi.

 

Ez is érdekelhet

A titokzatos Moeraki sziklák

A titokzatos Moeraki sziklák

Az egyesek által Új-Zéland Stonehenge-jeként ismert, óriási, gömb alakú, akár két méter magas és több tonnás köveket...

bővebben

Legfrissebb hírek