szerkeszto-admin Albánia hidegháborús elszigeltségének szimbólumai, a betonbunkerek. Albánia-szerte 700 ezer bunker található, Tiranától 120 kilométerre délre, az Adriai-tenger partján is épültek.
A nem éppen szép bunkerek ma már csak turistalátványosságnak számítanak.
Albánia masszív erődrendszerét Enver Hodzsa kommunista diktátor építtette ki azután, hogy összeveszett kommunista szomszédjával, Jugoszláviával, a Szovjetunióval, sőt legfőbb támaszával, Kínával is, és teljesen izolálta az országot haláláig, 1985-ig.
A bunkerek hatalmas hálózatát a tengerparton és a szárazföld belsejében arra alakították ki, hogy az országot a nyugati „imperialista” hatalmak támadása idején így álcázzák a katonaságot. Az ország költségvetésének az egynegyedét a hadseregre költötték.
Bunker az albán hegyekben (c) wikipedia/Elian Stefa, Gyler Mydyti
A bunkerek egy részét még mindig használják katonai hadgyakorlatokra, de többségük igen elhanyagolt, ellopták a vasgerendákat belőlük.
Napjainkban a leleményes albánok sokféleképpen hasznosítják őket. Akad például, amelyet karámnak használnak, de esetenként bárokat, éttermeket is nyitottak bunkerekben, vagy éppenséggel nyilvános vécéket.
Külön kiemelendő a Tiranától 3 km-re található bunker, amely ötemeletes és 106 szobás, itt az egész albán kormányt helyezték volna el.
Egy másik, szintén egy Tiranához közeli bunkert, amikor a kommunista rendszer Albániában is összeomlott 1991-ben, egy volt villanyszerelő grillétteremmé alakított. A hely népszerű volt, különösen nyáron, mert hűvös volt belül. Azóta háromemeletes hotel magasodik a bunker fölött, az építmény most raktár és rakit (helyi pálinka) főznek benne.
