szerkeszto-admin Három éve nyitott meg újra a felújított, festői fekvésű erődítmény.
Galambóc várának tekintélyes romja a Duna jobb partján, közvetlenül a lenyűgöző Vaskapu-szoros bejáratánál található.
A vár helyén már a római korban is állt egy erőd, amit Columbariának neveztek.
A középkori Galambóci vár azonban csak a 13-14. század fordulóján épült fel, feladata a Vaskapu-szoros bejáratának ellenőrzése volt. A vár stratégiailag olyan jelentős helyen fekszik, hogy a várért és környékéért gyakran háborúztak egymással a bizánciak, a magyarok, a bolgárok, a törökök és a szerbek is. A középkor folyamán számos csata helyszínévé vált, főleg az oszmán Birodalom és a Magyar Királyság között, különösen a Luxemburgi Zsigmond vezette 1428-as ostrom vált híressé.
Többször cserélt gazdát, törökök, bolgárok, magyarok, szerbek és osztrákok is birtokolták, a történelem során több mint 120 ostromot élt túl egészen 1867-ig, amikor a jelentőségét vesztett épületet átadták Mihály szerb fejedelemnek.
1972-ben, a Vaskapu I vízerőmű felépítésekor az Al-Duna vízszintjének megemelése miatt alsóbb részeit elárasztotta a víz, a vár végső megjelenését a 2014 és 2019 közötti teljes felújítás során nyerte el. Kilenc tornyot, illetve az ezeket összekötő falat restauráltak.
A hadászati célokat nem szolgáló vár azóta a régió fő látnivalója és a dunai hajókirándulások népszerű célpontja. A festői szépségű erődnek évente több mint 60 ezer látogatója van.
A Vaskapu a Pojana-Ruszka hegység és a Godján-Szárkő hegység közötti vízválasztó hágó, amelyet a Duna áttörése választ ketté.
A 3 kilométer hosszú Vaskapu-szorosban a folyam 20 métert esik, egy helyütt 162 méterre szűkül. Vízhozama és vízsebessége a szabályozás előtt szélsőségesen változott, így csak magas vízállás esetén, kanyargós útvonalon volt hajózható.
A Vaskapu-csatornát 1898. október 1-jén adták át ünnepélyesen a forgalomnak, a magyar vízépítészet kiemelkedő alkotását.
A rómaiak a II. század elején hajózócsatornát építettek a jobb partnál, kis merülésű hajóikat fából épült galériáról lóval vontatták. A mű az idő múltával elenyészett, az Al-Duna csak a 19. század elején tett szert ismét kereskedelmi jelentőségre.
A szabályozást Széchenyi István gróf kezdeményezte, de a törököket azonban nem sikerült meggyőznie az építkezés hasznáról és Vásárhelyi Pál is azt állapította meg, hogy a zúgók megszüntetésére nincs alkalmas technika. Széchenyi végül szárazföldi teherszállító utat épített, így a korábbi 80-90 nap helyett évente öt hónapra lett biztonságos a hajózás.
A krími háborút lezáró párizsi béke 1856-ban kimondta a dunai közlekedés szabadságát, a Vaskapu-szabályozás nemzetközi kérdés lett. 1878-ban a Berlini Kongresszus a megvalósítást az Osztrák-Magyar Monarchiára bízta, megengedve hajózási illeték szedését, S Szerbia is hozzájárult a partok igénybe vételéhez.
A 2200 méter hosszú Vaskapu-csatornát, a szoros fölötti gázlókon átvezető csatornákat, duzzasztókat, gátakat Wallandt Ernő tervezte, az 1891-ben kezdődött építkezést Rupcsics György vezette. A kivitelezésre alapított német-magyar vállalat a hajózás zavartalansága érdekében a Vaskapu zuhatagnál a csatornát a jobb part mellett, szárazzá tett területen robbantotta ki. A víz alatt 43 ezer köbméter, szárazon 350 ezer köbméter sziklát távolítottak el, 258 ezer köbméter feltöltést végeztek, az átlag 30 méter mély vízben 13 kilométer párhuzammű épült kőből, betonból. A csatorna 3 méter mély, a hajóút szélessége 75 méter lett, a folyam többi részétől kétoldalt az árvízszint fölé emelkedő hosszgátakkal különítették el. A vízsebesség miatt a felfelé haladó hajók számára gőzgép hajtotta vontató berendezés létesült.
Bár a munkát még nem fejezték be teljesen, a millennium évében, 1896. szeptember 27-én felavatták a csatornát. Az ünnepélyen I. Ferenc József osztrák császár és magyar király, Károly román és Sándor szerb király is jelen volt, ám az osztrák, román és szerb zászló mellől hiányzott a magyar, Ferenc József pedig – Magyarországot meg sem említve – a Monarchia sikeréről beszélt.
Az Al-Duna valamennyi csatornáját 1898. október 1-jén adták át a forgalomnak, ezáltal a hajózási idény tíz hónapra nőtt. Bár az előre becsült költségek a háromszorosukra híztak, a ráfordítás így is gyorsan megtérült. A csatorna viszonylag kis átbocsátó képessége miatt 1972-re elkészült a Vaskapu I. Vízierőmű és Hajózási Rendszer, ebben duzzasztógát és erőmű mellett hajózsilip épült, ami jóval nagyobb hajók áthaladását teszi lehetővé – igaz, ennek áraként a völgy legszebb része elpusztult. Az 1980-as években 20 kilométerrel lejjebb egy második vízlépcső is létesült.
