szerkeszto-admin Minden eddiginél több, mintegy 2000 maskarás űzi a telet a február 24. és március 1. között zajló mohácsi busójáráson. A népszokás hat napon át, tizenöt helyszínen zajló csaknem másfél száz programjára hatvanezer látogatót várnak.
Gyermek néptánccsoportok és busócsoportok bemutatóival, farsangi felvonulással kezdődik meg csütörtökön délután a mohácsi busójárás, amelyen keretében hat napon át 64 busócsoport minden eddiginél több, 2000 maskarása űzi a telet a Duna-parti városban.
Csütörtökön délután kettő órakor kezdődnek az események: a busójárás nyitórendezvényét a Széchenyi téri színpadon tartják kisiskolások és óvodások bemutatkozásával, polgármesteri köszöntővel, majd gyermek néptánccsoportok és busócsoportok lépnek a deszkákra.
Ezt követően gyermek maskarások, kisbusók farsangolnak a város utcáin és terein, az érdeklődők busójárási eszközöket tekinthetnek meg, bemutatkozik a Klepetalo busócsoport és táncházat is rendeznek, emellett megnyitják a mohácsi busójárásról és a bajai maszkajárásról szóló időszaki kiállítást a Kanizsai Dorottya Múzeumban.
A híres népszokás leglátványosabb programjait a tradíciónak megfelelően az idén is farsangvasárnapon tartják meg. A busók így február 27-én kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén.
Bár a legtöbb turista és helyi érdeklődő vasárnap jelenik meg a városban, a busójárás mind a hat napjára jutnak érdekes és színes rendezvények.
A több mint 140 program között a hagyományoknak megfelelően lesz táncház, tamburakoncert, busómaszk- és kellékkiállítás, film- és könyvbemutató, kézműves vásár, de a busócsoportok is rendeznek bemutatókat, valamint a mohácsi magyar és délszláv gasztronómiában is elmerülhetnek a látogatók látványfőzések keretében.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára a busójárást 2009-ben.
A népszokás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, parkolási információkról a www.mohacsibusojaras.hu oldalon és a rendezvény hivatalos közösségi oldalán olvashatóak további részletek.
Busójárás: Mohácsi télűző népszokás
A mohácsiak körében sokacnak, a köznyelvben sokácnak nevezett népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.
A sokacok hagyományait, népművészetét, mindennapjait 2019-től egy tájház is bemutatja Mohácson.
A busójárás 2020-ban és az azt megelőző években – kedvező időjárás esetén – napi 50-60 ezer embert vonzott a Duna-parti városba.
2021 elején a súlyosbodó járványhelyzet miatt nem tartották meg téltemető, tavaszköszöntő népszokás eseményeit.
