Maskarásrekord: Elkezdődött a mohácsi busójárás

2022. február 24.

Szerző: vízpartok / Fotó: Busók a mohácsi busójárás első napján, kisfarsangkor a Széchenyi téren 2017. február 23-án. (c) MTI/Ujvári Sándor

A Duna-parti városban idén rekordszámú maskarás búcsúztatja a telet a február 24. és március 1. között zajló mohácsi busójáráson.

Minden eddiginél több, mintegy 2000 maskarás űzi a telet a február 24. és március 1. között zajló mohácsi busójáráson. A népszokás hat napon át, tizenöt helyszínen zajló csaknem másfél száz programjára hatvanezer látogatót várnak.

Gyermek néptánccsoportok és busócsoportok bemutatóival, farsangi felvonulással kezdődik meg csütörtökön délután a mohácsi busójárás, amelyen keretében hat napon át 64 busócsoport minden eddiginél több, 2000 maskarása űzi a telet a Duna-parti városban.

Csütörtökön délután kettő órakor kezdődnek az események: a busójárás nyitórendezvényét a Széchenyi téri színpadon tartják kisiskolások és óvodások bemutatkozásával, polgármesteri köszöntővel, majd gyermek néptánccsoportok és busócsoportok lépnek a deszkákra.

Ezt követően gyermek maskarások, kisbusók farsangolnak a város utcáin és terein, az érdeklődők busójárási eszközöket tekinthetnek meg, bemutatkozik a Klepetalo busócsoport és táncházat is rendeznek, emellett megnyitják a mohácsi busójárásról és a bajai maszkajárásról szóló időszaki kiállítást a Kanizsai Dorottya Múzeumban.

A híres népszokás leglátványosabb programjait a tradíciónak megfelelően az idén is farsangvasárnapon tartják meg. A busók így február 27-én kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén.

Bár a legtöbb turista és helyi érdeklődő vasárnap jelenik meg a városban, a busójárás mind a hat napjára jutnak érdekes és színes rendezvények.

A több mint 140 program között a hagyományoknak megfelelően lesz táncház, tamburakoncert, busómaszk- és kellékkiállítás, film- és könyvbemutató, kézműves vásár, de a busócsoportok is rendeznek bemutatókat, valamint a mohácsi magyar és délszláv gasztronómiában is elmerülhetnek a látogatók látványfőzések keretében.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára a busójárást 2009-ben.

A népszokás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, parkolási információkról a www.mohacsibusojaras.hu oldalon és a rendezvény hivatalos közösségi oldalán olvashatóak további részletek.


Busójárás: Mohácsi télűző népszokás

A mohácsiak körében sokacnak, a köznyelvben sokácnak nevezett népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.

A sokacok hagyományait, népművészetét, mindennapjait 2019-től egy tájház is bemutatja Mohácson.

A busójárás 2020-ban és az azt megelőző években – kedvező időjárás esetén – napi 50-60 ezer embert vonzott a Duna-parti városba.

2021 elején a súlyosbodó járványhelyzet miatt nem tartották meg téltemető, tavaszköszöntő népszokás eseményeit.

Kövess minket!

Ez is érdekelhet

Legfrissebb hírek