Micromys minutus: A Kis-Balatonnál is találkozhatsz az év emlősével

2022. február 17.

Szerző: MTI / Fotó: MIcromys Minutus flickr/hehaden

A törpeegér lett az év emlőse, mindössze annyit nyom egy levélmérlegen, mint egy zacskó sütőpor. A Tihanyi-félsziget és a Kis-Balaton nádasaiban is előfordul.

A védett törpeegér, a legkisebb rágcsálónk tudományos neve, a Micromys minutus is 10 és 15 cm közötti, apró termetére utal, bár ennek is a felét önmagához képest hosszú farka adja.

Az egér háta vörhenyes barna, oldala világosabb, míg hasa egészen fehér, mindössze annyit nyom egy levélmérlegen, mint egy zacskó sütőpor.

A törpeegér elterjedése és állománya Európában visszaszorulóban van, elsősorban a magaskórós mezsgyék, vízparti nádasok, a cserjés erdőszélek és a sűrű sövények számának, kiterjedésének csökkenése miatt. Ezért is esett a választás az idei évben e kevéssé ismert fajra, a döntés lehetőséget ad arra is, hogy sérülékeny élőhelyeinek védelmére is felhívják a figyelmet.

A szegély-élőhelyek megőrzése, fenntartása, a külterjes, kistáblás, búvósávokkal tagolt mezőgazdaság erősítése, a természetes erdőszerkezet fenntartása, valamint az általános rágcsálóirtók visszaszorítása kiemelten fontos a faj védelme érdekében is.

A törpeegér hazánkban 2012 óta védett állatfaj, pénzben kifejezett értéke 25 ezer forint. Bár Magyarország egész területén, a számára alkalmas élőhelyfoltokon előfordul, a természetben ritkán kerül szem elé. Ezt rejtőszínezetén és apró termetén túl sűrű növényzetű élőhelye is magyarázza. A magas növényzetben, mezsgye-sávok magaskórósaiban, nádasokban, sövényekben és bozótos erdőszegélyeken szinte láthatatlan. A sűrű növényzet közé építi művészien kialakított, ökölnyi fűfészkét is, amelyet tavasztól őszig használ. Mozgására jellemző, hogy fürgén, szinte akrobatikusan mászik fűszálakon, a bokrok, cserjék legvékonyabb ágain, de a fák törzsén is felszalad, és jól úszik. Mászás közben rendkívül mozgékony farkával nemcsak egyensúlyoz, hanem ügyesen kapaszkodik is.

Az egész éven át tartó rendezvénysorozat keretében az adott fajról, valamint élőhelyéről szóló tudományos és népszerűsítő programokat szerveznek, gyermekeknek és fiataloknak szóló pályázatokat hirdetnek meg. Az elmúlt években több mint tízezer pályamunka – plakátterv, ékszer- és érmegrafika, karikatúra, képregény, videóklip, mese, vers – érkezett különböző korosztályokból a Vadonleső Program pályázataira. Neves művészek, köztük a Természetvédelem Nagykövete címet viselő írók, költők, zenészek, előadóművészek kapcsolódtak be saját műveikkel a programsorozatba, és kezdeményezésükre számos, az év emlőséhez kapcsolódó vers, mese, dal látott napvilágot.

Az idei évi eseményeket, programokat a Vadonleső honlapján, közösségi oldalain, valamint a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján és közösségi felületein követhetik az érdeklődők.


Vadonleső Programot az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működteti a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

A Vadonleső Program önkéntesek bevonásával 18 védett növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatait gyűjti 2009 óta. Nyolc éve indították útjára “az év emlőse” kezdeményezést, amelynek apropóján egész éves eseménysorozattal hívják fel a figyelmet a kiválasztott védett vagy fokozottan védett emlősfaj és környezete fontosságára, jellemzőire.

Kövess minket!

Ez is érdekelhet

Legfrissebb hírek