1971-ben, 51 évvel ezelőtt február 2-án írták alá az iráni Ramsar városában a vizes élőhelyek védelméről szóló nemzetközi egyezményt. A Ramsari Egyezmény a természetvédelmi államközi megállapodások legrégebbike, 171 ország részvételével összesen 2414 területet jelöltek ki a vizes élőhelyek védelmére. Ezek összesített kiterjedése meghaladja a 2,5 millió négyzetkilométert, ami több mint 27 magyarországnyi területet jelent.
Az idei világnap jelmondata: „Aki a vizes élőhelyekért cselekszik, az emberekért és a természetért is cselekszik!”
Magyarország: 29 vizes élőhely
Magyarország 1979-es csatlakozását követően napjainkig 29 területet jelölt a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékébe, mintegy 260 667 hektár kiterjedéssel, ami az ország területének 2,8 százaléka.
Hazánk javaslatára vált lehetővé, hogy felszín alatti vizes élőhelyek is szerepelhessenek a listán, így lehetett 2001-ben Ramsari-terület Magyarországról a Baradla-barlangrendszer is, amely egyben a négy, hazánkat is érintő határon átnyúló Ramsari-terület egyike.
2018-ban a vizes élőhelyeit példaszerűen, a fenntarthatóságot szem előtt tartó települések úgynevezett „Ramsari város” címét Tata is elnyerte. Ebben a rangos elismerésben a világon összesen 7 ország 18 városa részesült eddig.
A tavaly ötoldalú bioszféra-rezervátumként kihirdetett Mura-Dráva-Duna bioszféra-rezervátum egy részterülete, a Szaporcai Ó-Dráva-meder szintén Ramsari-terület.
Magyarország célja, hogy 2030-ig további legalább 100 000 hektáron javítsa a természeti értékek állapotát, illetve gondoskodjon az aktív természetvédelmi kezelés feltételeiről.
Az elmúlt több mint 10 évben a rendelkezésre álló források mintegy harmadát a vizes élőhelyek helyreállítását tartalmazó fejlesztések megvalósítására használták fel a nemzeti park igazgatóságok. Ennek köszönhetően 28 milliárd forintból 59 projekt valósult meg összesen 78 500 hektárnyi területen. Ezek között a Fertőt és a Hanság vizes élőhelyeit, a Velencei-tavat és a Dinnyési-fertőt, a Nagykunság és a Hortobágy vizes élőhelyeit, a Tihanyi belső tavat, a dél-balatoni Nagyberek térségét, a Duna több szakaszát (például a Táti-sziget térsége, a Bezerédi Duna-ág, a Dunaszekcsői „Telelő” Duna), valamint a Szegedi Fehér-tavat lehet említeni.
Duna-menti folyami és ártéri élőhelyek helyreállítása
A Természetvédelmi Világalap (WWF) és a The Coca-Cola Foundation február 2-án, a vizes élőhelyek napján bejelentette, hogy tovább dolgoznak a Duna menti folyami és ártéri élőhelyek helyreállításán. Az alapítvány félmillió dolláros (mintegy 158 millió forintos) támogatásával a következő évben az Élő Duna program hat országban segíti elő a vizes élőhelyek klímaváltozás-állóságát.
Az Élő Duna program első (2014 és 2021 közötti) szakaszának sikeres zárásával a résztvevők újabb célokat tűztek ki. A következő egy év során a program Magyarország mellett Bulgáriában, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Ukrajnában segíti majd elő a vizes élőhelyek klímaváltozás-állóságát.
A program előzetes célkitűzése, hogy 2030-ra 50 ezer vagy több hektárnyi élővizet és árteret állítsanak helyre, ezzel akár 100 millió ember életét jobbá téve.
Jelenleg a Föld felszínének 6 százalékát borítják ártéri vizes élőhelyek, az ilyen területek mintegy 87 százaléka tűnt el az elmúlt 300 év során. Ma a vizes élőhelyek háromszor gyorsabban tűnnek el, mint az erdők, ami számtalan, az ártéri környezetben élő növény- és állatfaj fennmaradását veszélyezteti.
A Duna mentén az árterek és vizes élőhelyek több mint 80 százalékát veszítettük el az elmúlt 150 év során.
A környezet átalakulásával gyökeresen megváltozott az ökoszisztéma: zuhanásszerűen csökkennek a hal- és állatpopulációk, egyre rosszabb a vízminőség, és szorulnak vissza az ártéri élőhelyek, amelyek már nem képesek a biodiverzitás fontos központjaiként működni, illetve ellenállni az árvizeknek – márpedig ez a klímaváltozással egyre fontosabb funkciójuk lenne.
Az Élő Duna program első fázisában nyolc év alatt létfontosságú vizes élőhelyeket, folyóágakat és ártereket állítottak helyre a Duna és mellékfolyói mentén.
A projekt keretében 5.462 hektárnyi vizes élőhelyet (több mint 7.422 futballpálányi területet) revitalizáltak, és a Duna vízhozamát 13 millió köbméterrel (több mint 4.800 olimpiai úszómedencényivel) növelték.
