A bécsi Duna-sziget öblei számos halfaj és kétéltű természetes élőhelye. Az egyre intenzívebb árvizek és hőhullámok miatt azonban egyre inkább eliszaposodnak és kiszáradnak. Most revitalizálják őket, hogy hosszú távon is élhetővé tegyék a halak és kétéltűek számára.
A bécsi Duna-sziget egyszerre tölt be nélkülözhetetlen szerepet az osztrák főváros árvízvédelmében és a bécsiek pihenésében, kikapcsolódásában. De nemcsak a városlakók érzik jól magukat ebben a zöld oázisban: a part menti öblök, félszigetek és sekély vizű területek csaknem negyven különböző halfaj, több mint hatvan féle vízinövény és számos szitakötőféle számára nyújtanak otthont.
Fotók: (c) Wiener Wildnis / MA 45
A klímaváltozással együtt járó egyre nagyobb árvizek és egyre hosszabb hőhullámok azonban fokozottan hozzájárulnak az öblök feltöltődéséhez és kiszáradásához. Ennek ellensúlyozására – 3,3 kilométer hosszan, összesen 15 ponton – kikotorják és megmélyítik ezeket az öblöket, mellékágakat és part menti részeket, hogy a mélyebb területek létrehozásával biztosítsák a halak és kétéltűek túlélését és ívóhelyeiket.
A napokban kezdődő munkálatok körülbelül két hónapon át tartanak, a hagyományos kotróhajók mellett szívó-kotróhajókat is bevetnek majd. Utóbbiak segítségével mintegy húszezer köbméternyi üledéket szivattyúznak át a Dunába. A munkálatokat ökológiai építésfelügyelő kíséri majd figyelemmel.
A projekt az EU LIFE DiCCA nevű programja keretében valósul meg, amely célzott intézkedésekkel igyekszik ellensúlyozni a klímaváltozás negatív hatásait. Ennek részeként fákat ültetnek, természetközelivé alakítják vissza a folyópartot és új tavakat hoznak létre, amelyek vízpótlása fenntartható módon történik. De az ötéves program részei a fűnyíró birkák is, amelyek 2019 óta tartják karban a sziget északi részén a füves területeket. A hetven juh 2021-ben nyolchektárnyi területet gondozott.
