A mintegy 1500 mocsárciprus egyedet számláló erdő különleges látványt nyújt a már lehullott vörösesbarna tűleveleivel.
2016-ban csaknem 100 millió forintból újult meg a Tiszaigari Arborétum, ahol többek közt új fogadóépület, parkoló, felújított sétaútvonalak és növényjelző táblák várják a látogatókat.
Az alapító Széky Péter tiszaigari földbirtokos 1867-ben kezdett a család számára sétakert létesítésébe a külföldi kastélykertek és barátja Bolza Pál, a szarvasi arborétum alapítója hatására. A telepítés a mai arborétum területén kezdődött, a közeli területekről ültetett át Széky több éves, erős egyedeket, amelyek többnyire az Alföldön őshonos fafajokból álltak.
1951-ben a Szolnok Megyei Állami Erdőgazdaság kezelésébe adták az erdő területét. 1976-ban az arborétumot országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították, 1985 után a több mint 375 fajból álló gyűjtemény elérte az arborétumi kritériumot.
Az arborétumban számos idős, nagyméretű lomb-és tűlevelű fafaj található, a legjelentősebbek: páfrányfenyő, tiszafa, kolorádófenyő, szerb luc, duglászfenyő, amerikai mocsárciprus.
A mocsárciprusok két és fél hektárnyi tiszta állománya unikális, valóban ámulatot kelt a látogatóban.
A bükk és a szelídgesztenye mellett 17 tölgyfaj is fellelhető. Említésre érdemes a kúszó farkasalma, a nagylevelű liliomfa, a tulipánfa, az illatos fűszercserje, amerikai, hasogatott levelű bodza is. A kert legértékesebb fajai az arborétummal egyidős tiszafák, a páfrányfenyő, a kolorádófenyő és a szerbfenyő.