Extrém időjárás: Nagy bajban a Velencei-tó

2021. július 24.

Szerző: vízpartok / Fotó: vízpartok

Az időjárás miatt három csapás fenyegeti a Velencei-tavat: rossz vízminőség, veszélybe került a vízimadarak élőhelye, halpusztulás. Szélsőséges esetben előfordulhat a tó kiszáradása is.

Szennyezett strand

Felfüggesztette a Velencei-tó déli partján négy strand működését a Fejér Megyei Kormányhivatal a vízminőség romlása miatt. Egyelőre nem fogadhat fürdőzőket a Drótszamár Park és Kemping Strand, a Velence Resort & Spa, az Agárd Napsugár Strand és a Gárdony Tini Strand.

A kormányhivatal azt közölte, hogy a tó vizének minőségét a strandolók egészségének védelme érdekében folyamatosan vizsgálja a népegészségügyi főosztály.

A négy fürdőhely esetében a legutóbbi minták a szennyezőanyag-határértékek túllépését mutatták. Emiatt a hatóság csütörtökön felfüggesztette az üzemeltetők működési engedélyét.

A kormányhivatal a társszervek bevonásával soron kívül vizsgálja az okokat, különösen azt, hogy a hétvégi esőzések következtében az esetlegesen túlterhelődött csatornarendszerből juthatott-e a tóba szennyeződés.

A strandok akkor nyithatnak ki újra, ha két egymást követő minta negatív lesz.

Kiszáradó madárrezervátum

Velencei-tó délnyugati részén fekvő madárrezervátum területéről szinte teljesen eltűnt a víz, amely a vízimadarak fontos fészkelő területe.

A Velencei-tó az elmúlt két évben elvesztette vízmennyiségének 44 százalékát. A vízhiányos állapot miatt a tó délnyugati részén fekvő természetvédelmi terület, a Velence-tavi madárrezervátum szinte teljesen kiszáradt

– írja a légi felvételt közlő a Gárdonyi Közlöny.

Magyarország harmadik legnagyobb tavának nyugati része vízimadarak fontos fészkelő területe. A 420 hektáros rezervátum 1958 óta védett, szerepel a „Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében” is.

Rendszeresen fészkel az öreg nádasokban a gémfélék közül a nagykócsag, az íbiszfélék közül a kanalasgém. A tó nagy tisztásainak jellegzetes lakója a búbosvöcsök, a sekélyvizeknek a kis vöcsök. Rendszeresen költ a nyári lúd, októbertől a vetési ludak népes csapatai éjszakáznak a tavon.

A védett területen ma is fellelhetők az eredeti lápi vegetáció maradványai: az úszólápok. A lápi növényzet különlegességét bizonyítja az Európa-szerte ritka hagymaburok nevű lápi orchidea-faj jelenléte. A magyar flóra egy másik nagyon ritka faja a tengermelléki káka ugyancsak itt fordul elő.

Természetvédelmi szempontból ugyancsak jelentős a rezervátum eredeti lápi növényvilága. Kiemelten védett növénye ennek a lápi vegetációnak a hagymaburok és a tengermelléki káka.

Halpusztulás

A tó vízszintjének szabályozása nemcsak a madárrezervátum miatt fontos. A tó vízállása idén nyárra 39 centiméterrel marad el a minimális szabályozási szinttől, ami oxigénhiányt és június közepén jelentős halpusztulást okozott. A tó becsült halállományának maximum 2 százaléka pusztult el.

Az elpusztult és összegyűjtött halak zöme szélhajtó küsz, balin, valamint túlnyomó részt karika- és dévérkeszeg volt.

Nagy a Velencei-tó időjárás kitettsége, amely még a Balatonnál is sekélyebb, ezért az extrém időjárásra rendkívül érzékenyen reagál. Idén a viszonylag hideg tavasz után gyorsan melegedett fel a tó vize, így nem csak a magas vízhőmérséklet, hanem a melegedés tempója is okozhatott problémákat.

A tó vízállása 98 centiméter, a szabályozási szint 140-160 centiméter, ha ennél magasabb a vízállás, akkor le kell ereszteni a vízből, ha alacsonyabb, akkor pedig tölteni kell a tavat az erre a célra szolgáló víztározókból (zámolyi és pátkai). Jelenleg azonban ezekben sincs meg a vízpótláshoz szükséges mennyiségű és minőségű víz, a vízügy 2016 óta egyetlen csepp vizet sem engedett ki a tó vízgyűjtőjéről, a tározók a száraz időjárás miatt lettek majdnem üresek.

A Velencei-tó tartósan és tendenciózusan alacsony vízállása és az elmúlt évtizedekben gyarapodó lágyiszapréteg mennyisége a jövőben egy tartós vízpótlási beavatkozás kidolgozása és kivitelezése, párhuzamosan egy átgondolt nádművelés irányába mutat, mert ezek hiányában szélsőséges esetben újra előfordulhat akár a tó – a történelemben már ismert – újabb, átmeneti kiszáradása is.

Megoldás: 44 milliárd

Tessely Zoltán, a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerint jelenleg nincs a magyar államnak 40 milliárd forintja a Velencei-tó vízpótlására, mivel a kormány a forrásokat elsődlegesen a gazdaság újraindítására szeretné fordítani. Mint mondta, a tó megmentését célzó előterjesztést nem utasították el, de halasztják a beruházást, így jelenleg nem megoldott a vízpótlás.

 

 

 

 

Kövess minket!

Ez is érdekelhet…

Legfrissebb hírek…