Home Utazási hírek 175 éves a balatoni hajózás: Megújult hajók, változatlan jegyárak

Szerző: vízpartok / Fotó: MTI/Varga György

A tradíció és modernizáció jegyében nagyszabású programsorozattal, látványos programokkal, felújított hajókkal ünnepli a balatoni hajózás 175. jubileumát a BAHART 2021-ben.

A hajózás már önmagában is egy külön program a Balatonon. Érdemes nyomon követni a programlehetőségeket, hiszen számos újdonsággal és változatlan jegyárakkal várja a BAHART a hajózni vágyókat.

Több hajó megújult belsővel lepi meg a kirándulókat, a fedélzeten található utastájékoztató eszközökön a Balaton-parti települések látnivalóit, a BAHART történetét bemutató kisfilmeket ismerhetnek meg az utazók. A települések közötti hajójáratokon gyereksarokkal is kedveskednek a családosoknak. A főszezonra új honlap is készül, amely mobileszközökön is könnyen kezelhető lesz. A jegypénztárakban továbbra is megvásárolható a BAHART Joker Kártya több típusa, amelyek jelentős kedvezményeket nyújtanak a jegyek árából, valamint a BAHART Ajándékkártya.

A komfortos hajózás élménye mellett az idei, jubileumi évben színes rendezvényekkel, akciókkal, nyereményjátékokkal is készül a társaság. Október 23-ig Siófokon, Balatonfüreden és Badacsonyban kültéri fotókiállításon mutatják be a balatoni hajózás elmúlt 175 évének főbb eseményeit.

175 éve, 1846. április 5-én alakult meg Pesten Széchenyi István elnökletével a Balaton Gőzhajózási Társaság.

A balatoni gőzhajózás eszméjét elsőként Kossuth Lajos vetette fel 1842-ben. 1845. december 27-én Széchenyi elnökletével mégis megalakult Pesten a Balaton Gőzhajózási Társaság. Az alapszabályt Kossuth készítette el, az alaptőke 60 ezer Ft volt, a 150 Ft-os részvényekből Széchenyi ötvenet kötött le.

Széchenyi 1846. április 2-án megjelent Balatoni gőzhajózás című röpirata hangsúlyozta a gőzhajózás jelentőségét, kapcsolatát az idegenforgalommal, vízszabályozással, halászattal, iparosodással, kikötők építésével, munkahelyek teremtésével, és említést tett a Balaton-Duna-csatornáról is.

Az első balatoni gőzhajót, a Kisfaludyt 1846. szeptember 21-én – Széchenyi születésnapján – bocsátották vízre. A hajó gőzgépe Angliában készült, a hajótestet az Óbudai Hajógyárban, tölgyfából gyártották le, a gépet fával fűtötték. A 300 férőhelyes, 200 tonna teherbírású gőzös elegáns szalont is kapott, a berendezést Széchenyi állította össze. Első útja Balatonfüredről Kenesére vezetett, majd október végén háromnapos próbautat tettek vele. A következő év alatt kikötőmólók épültek Badacsonyban, Alsóörsön, Bogláron, Révfülöpön, majd Füreden.

A hajó hétfőn, szerdán és pénteken Keszthelyről Kenesére, kedden, csütörtökön, szombaton visszafelé ment. A menetidő 6-8 óra, a viteldíj I. osztályon 2 Ft volt, a II-on 1,20, a III-on 40 krajcár. Az utasok elsősorban nyaralók voltak, a szegényebbek csak az országos vásárok idején vették igénybe a járatot. Igazi kikötők nem voltak, az utasokat ladikon vitték a partra vagy a mólókhoz, de ott sem volt megfelelő ki- és beszállási lehetőség.

A Kisfaludyról több írónk is írt, s minden Balaton-ábrázoláson szerepelt. Ennek ellenére keveset tudunk róla, csak négy képe maradt fenn, és ezek sem túlzottan pontosak. Műszaki adatait nem ismerjük, hossza húsz-valahány méter lehetett, 1880-as fényképe már az átépítés után készült. A hajó 1869-ig járt eredeti alakjában, ekkorra a motor kissé szétrázta hajótestet, amelyet a beszivárgó víz meggyengített. Ezért új, vas hajótestet, új orrdíszt, egyszerűbb kéményt kapott, s az árbócokat leszerelték.

A Kisfaludyt 1887-ben bontották szét végleg, de már 1872-től közlekedett Révfülöp és Balatonboglár közt a Zala-Somogyi Gőzhajózási Társulat csavargőzöse, a Balaton.